Milyen hatásokat okozhat a módosult közbeszerzési törvény?

Szirmai Péter

A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója

Mentalitás

„A törvény kétségtelenül sokkal jobb, kiérleltebb, mint az eddig érvényes változatok. Ugyanakkor mint minden törvény, csak kereteket ad a mindennapi cselekvéshez, és nagyon sok múlik azon, milyen mentalitással közelednek a felhasználók – a pályázatokat kiírók és a pályázók – a közpénzek elköltésének folyamatához. Félő, hogy ez a mentalitás, melyet a korábbi, sokszor vitatható szabályozási környezet tett rutinná, most sem változik. Ha így van, akkor hiába sokkal jobb a törvény korábbi változatainál, hiába próbál végre rendet tenni ezen a területen, pozitív hatásait mégis kevéssé fogjuk érezni. A jogszabályalkotónak sokféle érdeket, törekvést kell figyelembe vennie. Olyan törvény, amely minden elvárásnak egyszerre tesz eleget, aligha alkotható.”

Bűrös László

ügyvéd, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke

Alkalmasság

„A közbeszerzési törvény módosításának véleményem szerint egyik kiemelten fontos és a gyakorló szakemberek által is valóban kedvezőnek minősített része az erőforrást nyújtó szervezetekre vonatkozó szabályozás megújítása, ez régi igény volt. A megváltozott előírások – igazodva a vonatkozó uniós rendelkezésekhez – szűkítik azoknak az alkalmassági követelményeknek a körét, amelyek esetében az ajánlattevők tőlük tulajdonosi értelemben teljesen független szervezetekkel is igazolhatják alkalmasságukat. Úgy gondolom, hogy a mostani megoldás mindenképpen elősegíti, hogy az alkalmassági követelményeket valós eljárási részvételi feltételekként alkalmazzák, szemben a korábbi formalitással, amelyet a hibás szabályozás okozott.”

Morvay Katalin

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálója

Élénkülés

„A GVH szerint javulhat az esélye a kis- és középvállalkozásoknak a közbeszerzési piacra jutni fővállalkozóként, a törvény ugyanis előírja az ajánlatkérők számára a részajánlattétel biztosítását. Ez a verseny élénkülését eredményezheti. Az eddiginél szélesebb nyilvánosság ugyanakkor a piac átláthatóságát garantálhatja, ez szintén pozitív fejlemény. Ezek a változások viszont az ajánlattevői összejátszásokat is elősegítik. A mérleg másik serpenyőjében a kartellgyanú ajánlatkérői bejelentési kötelezettsége áll mint új szabály, ezt üdvözöljük, de tapasztalataink birtokában nem készülünk nagy rohamra. Kifejezetten negatív a véleményünk az irreálisan alacsony ár kezelésére vonatkozó új szabályok közgazdasági megalapozottságáról és végrehajthatóságáról.”

Vadász György

A Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke

Lehetőség

„A szövetség képviselőjeként csak üdvözölhetem, hogy a törvénymódosítás végre kedvező pozícióba hozza a hazai vállalkozásokat is a közbeszerzésekben. Az új szabályozás értelmében ugyanis a kiíró köteles szétbontani a nagy projekteket, ha ez megoldható. Az sem közömbös fejlemény, hogy a törvény lehetőséget ad az ajánlatkérőnek, miszerint az adott közbeszerzést olyan vállalatokkal pályáztassa meg, melyek éves nettó árbevétele egymilliárd forint alatt van. Így a – rendszerint külföldi – multinacionális cégek mellett a hazai mikro- és kisvállalkozások is komoly munkákhoz juthatnak. Ezek a rendelkezések összhangban vannak az uniós irányokkal, azokat nem sértik, ugyanakkor utat nyitnak egy jó értelemben vett hazai protekcionizmusnak.”

Kondorosi Ferenc

Kormánybiztos

Erősítés

„A kormány korrupcióellenes küzdelmének egyik fontos eleme a közbeszerzési törvény idei módosítása. Mivel a közpénzek jelentős hányada a közbeszerzési eljárások révén kerül a piacra, és az állami megrendelések megszerzése vonzó, ezért a közbeszerzési eljárások könnyen válhatnak korrupt magatartások célpontjaivá. A törvénymódosítás egyik kiemelt célja ezen kockázatok érdemi és hatékony csökkentése, különösen a nagyobb nyilvánosság garantálásával. A Közbeszerzések Tanácsának honlapján ezentúl közzé kell tenni az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi hirdetményt, a közbeszerzési tervet, valamint a teljesítéssel kapcsolatos adatokat is. A kormány határozott szándéka az állami pénzekkel való visszaélés megszüntetése, a korrupció visszaszorítása és megelőzése.”