Indokolt-e plafont szabni a teljes hiteldíjmutatónak?
A Banki Hitelkárosultak Egyesületének elnöke
Nem problémásak
„Szerintem ennél jóval nagyobb problémák is vannak a bankoknál, nem értem, miért éppen ezzel foglalkoznak a törvényalkotók. A THM-plafon nem biztos, hogy mindenki számára kedvező. Az eddigi tapasztalataink alapján a gyorskölcsönt forgalmazó cégekkel kevés probléma van, például senkinek sem árverezték el eddig a házát. Ha viszont az ilyen szolgáltatással legálisan foglalkozó cégek működését ellehetetlenítenék, az könnyen ahhoz vezethet, hogy az ügyfélkörük a feketepiacon próbál majd kölcsönhöz jutni uzsorásoktól, és ezzel végül mindenét elveszíti. Az én véleményem szerint nem a teljes hiteldíjmutató maximálására, hanem valamilyen újfajta mutatószám bevezetésére lenne szükség az ilyen hiteleknél, hogy összehasonlíthatók legyenek.”
Szirmák Botond
A Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója
Illegalizálna
„Álláspontunk szerint – amelyet számos nemzetközi kutatás is igazol – általában véve bármilyen jellegű árkorlátozás torzíthatja a piacot, és bizonyos ügyféligényeket az illegális pénzpiacok irányába mozdíthat. A konkrét javaslattal kapcsolatban további kockázat, hogy egy jegybanki alapkamathoz kötött THM az alapkamat csökkenése esetén a teljes lakossági hitelpiacra súlyos következményekkel járhat például egy 10, 20 vagy 30 százalékos THM-korlát esetén. A gyorskölcsönpiacon a 200-300 százalékos teljes hiteldíjmutató nem jelenti azt, hogy az ügyfél kétszer vagy háromszor többet fizetne vissza. A THM annál magasabb, minél rövidebb a hitel lejárata és minél gyakoribb a törlesztés. A gyorskölcsönök jellemzően éven belüli lejáratú, heti törlesztésű hitelek, ezért olyan magas a mutató.”
Binder István
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője
Egyensúly
„Meg kellett találni az egyensúlyt a hitelek költségét illetően. A jogszabálytervezetből kitűnik, hogy korlátozni kívánja a jogalkotó a kölcsönök maximális THM-jét, ugyanakkor arra is törekszik, hogy csak bizonyos szintig csökkentse a limitet, hiszen ha túlságosan alacsony szinten húzza meg a kamatplafont, annak is megvannak a veszélyei. Ha a legális pénzügyi intézmények nem képesek a jogszabályban megadott hitelköltség mellett hitelezni, megtörténhet, hogy az ügyfelek a feketegazdaságból, uzsorásoktól kérnek kölcsön. A felügyelet úgy véli, helyes az a koncepció, hogy a jogszabályban nem a kamatot, hanem a THM-et maximálja a jogalkotó, és azzal is egyetértünk, hogy nemcsak a bankokra, hanem minden pénzügyi intézményre vonatkozik a rendelkezés.”
Barabás Gyula
A Magyar Hitelszövetség elnöke
Kiskapu
„Jól tudjuk, hogy ez az intézkedés a gyorskölcsönökre, ezen belül is egy bizonyos cégre vonatkozik. Amit nem igazán értek, hogy miért éppen a jegybanki alapkamat tízszeresében határozták meg a maximális THM-et, hiszen például az uzsorakölcsönök kamata sincs sehol definiálva. A gyorskölcsönnel foglalkozó cégek egy ilyen intézkedés ellenére is valószínűleg folytatni szeretnék majd a tevékenységüket, így lehetséges, hogy valamilyen módon megpróbálják kiszervezni a tevékenységüket, s az ügyfelekkel egy másik, például a részleteket beszedő cégnek fizettetik meg a költségeiket, vagy más kiskaput keresnek. Szintén félő, hogy az az elesett ügyfélkör, amely a kereskedelmi bankoknál nem hitelképes, ha legálisan nem jut kölcsönhöz, illegális uzsorásokhoz fordul majd.”
Dietz Gusztávné
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke
Megtört a jég
„Egyesületünk egyrészt üdvözli az intézkedést. Elégedettek lehetünk, kifejezetten jó dolognak tartjuk, hogy végre megtört a jég, és a jövőben a verseny szempontjából, annak apropóján már nem lesz helye különféle megfontolásokból eredő, a fogyasztóra nézve hátrányos beavatkozásnak. A plafon mértéke azonban egyáltalán nem tölt el bennünket elégedettséggel. Ugyanis még mindig igen magasnak tartjuk, mivelhogy azt nem korlátozták egyértelműen a gyorskölcsönökre. Tekintettel arra, hogy az egyébként jó szándékú intézkedés nem konkrétan az uzsorakölcsönökre vonatkozik – mert ebben a magasságban szerintünk csak azokra kellene szorítkoznia –, félő, hogy húzni fogja maga után az áruhiteleket. Ez pedig aligha szolgálja a fogyasztói érdekeket.”
