BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Kőbe van-e vésve a jövő évi államháztartási hiány mértéke?

Az utóbbi napokban vita bontakozott ki arról, hogy tartható-e a jövő évi államháztartási hiánycél, és hogy ebben a helyzetben csökkenthető-e az adóteher a növekedés ösztönzésére. Arról kérdeztük a szakértőket, vajon lehet-e, illetve kell-e változtatni a költségvetés feszességén 2010-ben. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire erős korlátot szab a Nemzetközi Valutaalap.

Iryna Ivaschenko
Az IMF magyarországi delegációjának a vezetője
Fenn kell tartani

„Elsősorban a túlköltekező fiskális politika sodorta Magyarországot válsághelyzetbe az elmúlt év őszén. Az ország kimagaslóan nagy államadóssága volt az a tényező, amely miatt ennyire ki volt szolgáltatva a globális pénzpiaci feltételek romlásának, és ez akadályozta meg abban is, hogy anticiklikus gazdaságösztönzést hajtson végre. Ennek megfelelően a fiskális fenntarthatóság erősítése az egyik alappillére a magyar gazdaságpolitikának, ezt a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is támogatja, hogy hoszszabb távon is fennmaradjon. Jelentős előrelépést sikerült elérni ezen a téren 2009-ben, és ugyanezt az utat kell járni jövőre is. A valutaalap mindig nyitott a tárgyalásokra, de a fiskális fenntarthatóság kulcsfontosságú eleme kell maradjon a gazdaságpolitikának.”




Németh Dávid
Az ING Bank makroelemzője
Látható repedések

„Kőbe lehet vésni dolgokat, de a legnagyobb kősziklák is széttörhetnek, sőt, a repedések már láthatók. Papíron ugyan rá van kényszerítve a kormány a nemzetközi szervezetek részéről, hogy tartsa magát az eredeti tervhez, de az várhatóan nem lesz tartható 2010-ben. Sok tételt fognak ezért a költségvetésen kívülinek feltüntetni, hogy legalább kisebbnek látszódjon a deficit. Várhatóan az új kormány változtat a költségvetésen, de teljesen új törvényt valószínűleg az idő rövidsége miatt nem tud majd benyújtani, hiszen már a 2011-es büdzsét is el kell kezdenie előkészíteni. Nem gondolom, hogy az IMF engedékeny lenne a hiány nagyságát illetően, mert nekünk – ellentétben a többi régiós és Balti országgal szemben – magas az adósságrátánk.”



Tatha Ghose
A Commerzbank londoni elemzője
Magas adósság

„Magyarország az elmúlt időszakban végre komolyan vette a fiskális konszolidáció szükségességét és visszaszerezte a pénzpiacok bizalmát. Nem értem, miért akarná ismét elveszíteni. Nem lenne szabad megkockáztatnia ezt. Igaz, lehetne javítani a magyar gazdaság versenyképességén, de nem az adócsökkentéssel, ha annak ára a deficit újbóli megugrása. A nagy magyar adóterhelés leginkább a belföldi fogyasztást sújtja, ez viszont semleges a nemzetközi versenyképesség szempontjából. A vállalati adóterhelés már most sem érdemben nagyobb, mint a régiós versenytársaké. Sokkal nagyobb gondot jelent a magas államadósság. Ha a kisebb deficitnek köszönhetően alacsonyabb a hozamfelár, az sokkal többet ér, mint egy-két százalékpontos adóteher-csökkentés.”


Heim Péter
Az Atticus Investments vezérigazgatója
Nem teljesül

„Nem szabad azt várni, hogy a hiányterv teljesülni fog, sőt, közelebb lehet az 5, mint a 4,5 százalékhoz a GDP arányában. Az sem igaz, hogy nincs tér a változtatásokra, mert a mostaninál sokkal jobb szerkezetű költségvetést is össze lehetne állítani.

Az persze kedvezőtlen lenne, ha a mostani struktúra mellett növekedne a hiány, az pedig legfeljebb vágyálom, hogy jobb szerkezet mellett rövid távon jelentősen csökkenhet is a deficit, legalábbis ha a ciklikusan kiigazítatlan mutatót nézzük. Korábbi tapasztalatok alapján az állami cégek, intézmények adósságelengedése és az MFB konszolidálása általában a GDP 2 százalékára rúg a választási években, most 1-1,5 százalékkal megúszhatjuk ezt. Finanszírozás terén ez semmit sem jelent, önmagában nem növeli a külső forrásigényt.”

Palócz Éva
A Kopint-Tárki igazgatója
Rossz helyzet

„Abban az értelemben kőbe van vésve, hogy jelentős eltérés a tervtől nagyon rosszat tenne az országgal és a gazdasággal szembeni, éppen újraépülő befektetői bizalomnak. Néhány tized százalékpontos eltérés természetesen adódhat, hiszen kiderülhet év közben is, hogy a tervektől eltérően alakulnak a gazdasági folyamatok. A következő kormány – ha változtat is a költségvetés szerkezetén – remélhetőleg tisztában van vele, hogy még mindig mennyire rossz helyzetben vagyunk. Hacsak gyökeresen új körülmény nem merül fel, akkor a valutaalap és az EU valószínűleg nem változtat majd a feltételein. Az a nézőpontjukból belső ügynek minősül, ha nekünk új kormányunk van, ez önmagában nem érinti a hitelcsomagot és az ahhoz kapcsolódó vállalásokat a részünkről.”

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek