Kőbe van-e vésve a jövő évi államháztartási hiány mértéke?
Az IMF magyarországi delegációjának a vezetője
Fenn kell tartani
„Elsősorban a túlköltekező fiskális politika sodorta Magyarországot válsághelyzetbe az elmúlt év őszén. Az ország kimagaslóan nagy államadóssága volt az a tényező, amely miatt ennyire ki volt szolgáltatva a globális pénzpiaci feltételek romlásának, és ez akadályozta meg abban is, hogy anticiklikus gazdaságösztönzést hajtson végre. Ennek megfelelően a fiskális fenntarthatóság erősítése az egyik alappillére a magyar gazdaságpolitikának, ezt a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is támogatja, hogy hoszszabb távon is fennmaradjon. Jelentős előrelépést sikerült elérni ezen a téren 2009-ben, és ugyanezt az utat kell járni jövőre is. A valutaalap mindig nyitott a tárgyalásokra, de a fiskális fenntarthatóság kulcsfontosságú eleme kell maradjon a gazdaságpolitikának.”
Németh Dávid
Az ING Bank makroelemzője
Látható repedések
„Kőbe lehet vésni dolgokat, de a legnagyobb kősziklák is széttörhetnek, sőt, a repedések már láthatók. Papíron ugyan rá van kényszerítve a kormány a nemzetközi szervezetek részéről, hogy tartsa magát az eredeti tervhez, de az várhatóan nem lesz tartható 2010-ben. Sok tételt fognak ezért a költségvetésen kívülinek feltüntetni, hogy legalább kisebbnek látszódjon a deficit. Várhatóan az új kormány változtat a költségvetésen, de teljesen új törvényt valószínűleg az idő rövidsége miatt nem tud majd benyújtani, hiszen már a 2011-es büdzsét is el kell kezdenie előkészíteni. Nem gondolom, hogy az IMF engedékeny lenne a hiány nagyságát illetően, mert nekünk – ellentétben a többi régiós és Balti országgal szemben – magas az adósságrátánk.”
Tatha Ghose
A Commerzbank londoni elemzője
Magas adósság
„Magyarország az elmúlt időszakban végre komolyan vette a fiskális konszolidáció szükségességét és visszaszerezte a pénzpiacok bizalmát. Nem értem, miért akarná ismét elveszíteni. Nem lenne szabad megkockáztatnia ezt. Igaz, lehetne javítani a magyar gazdaság versenyképességén, de nem az adócsökkentéssel, ha annak ára a deficit újbóli megugrása. A nagy magyar adóterhelés leginkább a belföldi fogyasztást sújtja, ez viszont semleges a nemzetközi versenyképesség szempontjából. A vállalati adóterhelés már most sem érdemben nagyobb, mint a régiós versenytársaké. Sokkal nagyobb gondot jelent a magas államadósság. Ha a kisebb deficitnek köszönhetően alacsonyabb a hozamfelár, az sokkal többet ér, mint egy-két százalékpontos adóteher-csökkentés.”
Heim Péter
Az Atticus Investments vezérigazgatója
Nem teljesül
„Nem szabad azt várni, hogy a hiányterv teljesülni fog, sőt, közelebb lehet az 5, mint a 4,5 százalékhoz a GDP arányában. Az sem igaz, hogy nincs tér a változtatásokra, mert a mostaninál sokkal jobb szerkezetű költségvetést is össze lehetne állítani.
Az persze kedvezőtlen lenne, ha a mostani struktúra mellett növekedne a hiány, az pedig legfeljebb vágyálom, hogy jobb szerkezet mellett rövid távon jelentősen csökkenhet is a deficit, legalábbis ha a ciklikusan kiigazítatlan mutatót nézzük. Korábbi tapasztalatok alapján az állami cégek, intézmények adósságelengedése és az MFB konszolidálása általában a GDP 2 százalékára rúg a választási években, most 1-1,5 százalékkal megúszhatjuk ezt. Finanszírozás terén ez semmit sem jelent, önmagában nem növeli a külső forrásigényt.”
Palócz Éva
A Kopint-Tárki igazgatója
Rossz helyzet
„Abban az értelemben kőbe van vésve, hogy jelentős eltérés a tervtől nagyon rosszat tenne az országgal és a gazdasággal szembeni, éppen újraépülő befektetői bizalomnak. Néhány tized százalékpontos eltérés természetesen adódhat, hiszen kiderülhet év közben is, hogy a tervektől eltérően alakulnak a gazdasági folyamatok. A következő kormány – ha változtat is a költségvetés szerkezetén – remélhetőleg tisztában van vele, hogy még mindig mennyire rossz helyzetben vagyunk. Hacsak gyökeresen új körülmény nem merül fel, akkor a valutaalap és az EU valószínűleg nem változtat majd a feltételein. Az a nézőpontjukból belső ügynek minősül, ha nekünk új kormányunk van, ez önmagában nem érinti a hitelcsomagot és az ahhoz kapcsolódó vállalásokat a részünkről.”
