"Hitelesnek kell maradnunk" - Oszkó-interjú

- A költségvetéssel kapcsolatos viták a 2009-es hiánynál kezdődnek. Minap éppen László Csaba expénzügyminiszter adott hangot azon aggodalmának, hogy a decemberi társaságiadó-feltöltés akár 50-100 milliárd forintos csalódást is okozhat, veszélybe sodorva ezzel a 3,9 százalékos deficitcélt.

- Az 50-100 milliárdos számot mindenképpen túlzónak ítélem. Ugyanakkor köztudott, hogy a gazdasági visszaesés mértéke az idén 6,7 százalék körül alakul, ilyen körülmények között pedig kifejezetten nehéz előre becsülni a társaságiadó-bevételek alakulását. Az adóbevételek többségét, a személyi jövedelemadó, az áfa és a tb-járulékok alakulását folyamatosan nyomon tudjuk követni, a december 20-án feltöltendő adónemek összege azonban csak közvetett adatok – az előlegek és a tavalyi befizetések – alapján becsülhető meg. Felesleges tehát tagadni, hogy van némi bizonytalanság a számokban.

- Nem sodorja ez veszélybe a befektetők visszatérőben lévő bizalmát?

- Az elemzők és a befektetők szemében az kiemelkedő jelentőségű, hogy hazánk teljesíti-e a kitűzött hiánycélokat. Ez azonban 2009-ben is inkább abból a szemszögből érdekes, hogy a kormány mindent megtesz-e a deficit tartása érdekében. A hiánycél elvétése akkor lenne igazán felróható a kormánynak és – a bizalomvesztés okán – hátrányos hazánk számára, ha a túllépést a kiadások elszabadulása vagy a rossz tervezés okozná. A társaságiadó-bevételek vártnál nagyobb visszaesése a lehetséges negatív fejlemények közül még a legkedvezőbb, hiszen kevésbé árt a magyar fiskális politika megítélésének. A PM-ben mindenesetre azt reméljük: a 418 milliárd forintos éves társaságiadó-bevételi cél teljesülni fog.

- Szintén a társasági adót érintő dilemma, hogy a veszteségelhatárolás könnyítésével – miközben ez kifejezetten előnyös a vállalkozások számára – nem kerülnek-e veszélybe a következő évi bevételi tervek?

- A könnyítéssel az volt a kormány szándéka, hogy a válság okozta veszteségek felhasználásának ne legyen adminisztratív akadálya a vállalkozások életében. A következő évek adóbevétele nem e könnyítés miatt lesz kevesebb, hanem amiatt, hogy a recesszió hatására ténylegesen veszteségessé váltak a vállalkozások. Az pedig nem lehet cél, hogy ezeket a jogos veszteségeket később ne lehessen elszámolni. Fontos azt is tisztázni, hogy a társasági adóban a kormány nem számol növekedéssel 2010-ben, hiszen a jövő évi várakozást nemcsak a korábbi társasági, hanem a különadó-bevétellel is össze kell vetni.

- A 2010-es évnek a korábbinál jóval magasabb tartalékokkal vág neki a büdzsé – hangsúlyozta sokszor a PM. Ám miközben az általános és a stabilitási tartalék valóban nő, céltartalék címén kisebb tétel szerepel a 2010-es költségvetésben, fejezeti egyensúlyi tartalék pedig egyáltalán nem. Holott ez tavaly 80 milliárd forintos tétel volt.

- A fejezeti egyensúlyi tartalékokat teljesen kivettük a bázisból. Vagyis a fejezetek már eleve nem kapják meg ezeket az összegeket. A fejezeti egyensúlyi tartalékokat amúgy az idén sem oldottuk fel, ezekből egyetlen forintot sem használhattak fel a tárcák. Feleslegessé vált tehát e tételek külön soron szerepeltetése. Ami pedig a céltartalékot illeti: ez nem minősül valós tartaléknak, hiszen ez az összeg javarészt a közszféra bérrendezésére szolgál. Az idén azonban a bérkiegészítés mértékét sikerült előre megállapítani, az nem az évközi alkukon múlik, így az önkormányzatok körében és az egészségügyben kifizetendő összegek már nem a céltartalékot terhelik, hanem a megfelelő költségvetési fejezetben szerepelnek. Összességében az idén ténylegesen felhasznált 32 milliárd forint tartalékhoz képest több mint 170 milliárd forinttal nő a költségvetési tartalékok mértéke 2010-ben.

- Maradva még mindig a hiánynál: 2010-re az MNB 4,3 százalékos deficitet valószínűsít, és korábban az Európai Bizottság is 4,2 százalékosat jelzett előre. Mivel sikerült meggyőzni az EU-s szakértőket a 3,8 százalékos hiánycél realitásáról?

- A legfontosabb az imént említett, jelentős tartalékok szerepe. Az önkormányzatok helyzetével kapcsolatos aggodalmakat is sikerült eloszlani, főleg úgy, hogy az eredeti tervekhez képest több forrás jut a településeknek jövőre, így csökken az eladósodás veszélye. Idetartoznak még a MÁV-ot és a BKV-t érintő megtakarítások is.

- A vasút esetében az unió nemrég még a konkrétumokat hiányolta…

- Igen, de közben az új menetrend megszületett, igaz, a kihirdetéséhez még törvénymódosításra lesz szükség. A tarifákkal kapcsolatos döntések a hónap közepén válnak nyilvánossá, a belső átalakítások pedig folyamatosan zajlanak a MÁV-nál.

- Ha már a MÁV-ot említettük: az állami vállalatok vesztesége az idén 70 milliárd, jövőre 40 milliárd forint lesz a költségvetés melléklete szerint. Ez már benne van a jövő évi hiánycélban, vagy ez is egy jóval magasabb deficit veszélyét vetíti előre?

- A 3,8 százalékos hiánycél része az ESA-körben lévő vállalatok deficitje. Ilyen többek között a MÁV-Start. Így a vasúti személyszállítás vesztesége része a 3,8 százalékos 2010-es hiánynak. Ami pedig az állami vállalatok adósságát és az ebből fakadó 7 százalék körüli deficit rémét illeti: súlyos hiba lenne, ha bármiféle reform nélkül a kormány jövőre szanálná a rosszul működő állami cégek adósságát. Az én logikám szerint erre évek múltán csak akkor kerülhetne sor, ha az átalakítások után ezek a vállalatok esetleg egy hatékonyabb működéssel sem képesek kigazdálkodni az adósságokat.

- Mindez nem veti-e fel egy újabb befektetői bizalomvesztés veszélyét?

- A hitelesség és az elkötelezettség az, amin Magyarország ezekben az években megméretik. A választások után az elemzők és befektetők éles szemmel fogják figyelni, hogy mit csinál az új kabinet. Ha a költségvetési pálya fegyelmezett marad, annak nagyon sok pozitív hozadéka lehet. A mostani kormány legnehezebb kihívása éppen az, hogy csupán egy évre vette a kezébe az ország irányítását. Egy új kormány esetében az előremutató és a rossz döntések súlya is jóval nagyobb lesz, mivel e döntések évekre szólhatnak. Ám a hatások, a piac reakciói éppen ezért igen hamar meg fognak mutatkozni.

- Melyek azok a területek, ahol éppen az egy év szűkössége miatt komoly hiányérzete van?

- A nagy intézményrendszerek átalakítása mindenképpen ilyen terület. Az utóbbi hónapokban pénzügyileg helyes pályára állítottuk az országot, sőt, még szerkezeti átalakításokra is futotta többek között a nyugdíj- és az adórendszer terén. Az olyan, évtizedek óta szinte változatlanul működő rendszerek átalakításához azonban, mint az egészségügy, az oktatás vagy az önkormányzatok, jóval hosszabb időre van szükség. Mi annyit tehettünk, hogy kiszámoltuk: ezekre a területekre az ország mennyit tud költeni. Ám ezek az összegek a jelenlegi működés mellett idővel forráshiányhoz vezetnek, ez nem vitás. Úgy vélem, egy ideális világban most arról folyna a vita a választási kampányban, hogy ki miként képzeli el a működés racionalizálását. Ám valószínűleg nem ez lesz a fő üzenet a következő hónapokban.

- A kicsit távolabbi jövőbe nézve: a következő években mint külső szemlélő, gazdasági szakértő, milyen változásokat javasol a fiskális politika és az adórendszer terén?

- Úgy vélem, hogy Magyarországgal szemben még hosszú időn keresztül elemi elvárás lesz a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás. Csak így valósulhat meg az államadósság leszorítása. Amennyiben e mellett a növekedésnek hála még jut forrás az adó- és járulékteher csökkentésére, én egy további 5 százalékpontos járulékcsökkentést, valamint a helyi iparűzési adó kivezetését látom fő feladatnak. Fontos cél lehet a kis adók további ritkítása is.

- Említette az államadósság lefaragását. A PM kitekintése szerint a nominális adósság még éveken át nő, csak a GDP-hez képest számolhatunk némi javulással.

- Valóban, hiszen amíg hiány van a költségvetésben, addig az államadósság mindenképpen nőni fog. Ám az már jelentős eredmény, hogy a kamatteher nélküli elsődleges egyenleg már az idén is pozitívumot mutat. A hiánycsökkentés mellett a minél nagyobb ütemű GDP-növekedés és a kockázati besorolás javulása segíthet bennünket az adósság leküzdésében.

- Éppen adósminősítésünk javítása, a bizalom erősítése érdekében a jövőben tervez-e még külföldi roadshow-kat?

- Igen, úgy vélem, elemi érdeke az országnak, hogy minél több döntéshozónak megmutassuk, milyen munkát végeztünk el az utóbbi időben. Ezek a tanácsadók, befektetők csak általános hírekből tájékozódnak, nincsenek tisztában a specifikus magyarországi fejleményekkel. Ezért nagyon fontos a piacok tájékoztatása. A javulás azonban már ma is kézzelfogható: a CDS-árak harmadára, az állampapírhozamok felére csökkentek.

- Végül egy személyes kérdés: hogyan és főleg hol képzeli el szakmai pályafutása folytatását?

- Mindenképpen belföldön képzelem el a jövőmet, hiszen nemcsak a saját, hanem a családom életpályáját is figyelembe szeretném venni. A „keresést” azonban még messze nem kezdtem el, csak egyvalamiben vagyok biztos: politikával nem szeretnék foglalkozni.

Névjegy

Oszkó Péter 1973. március 22-én született, házas. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott summa cum laude 1997-ben. Két évvel később adószakértői képesítést szerzett, és négy éven keresztül a KPMG Magyarországnál tanácsadóként, majd néhány hónapig adómenedzserként dolgozott. 2004-től a Deloitte Tanácsadó Zrt.-nél tevékenykedett, később annak vezetője lett. Április 16-a óta pénzügyminiszter.