Befektetőtoborzó
Lehet még a népszerűsítés ellen azzal is érvelni, hogy a 19 ezer milliárd forintos államadósságnál a háztartások 900 milliárd forint körüli állományukkal nem sok vizet zavarnak. Csakhogy a lakossági befektetők az intézményekkel ellentétesen viselkednek, akkor vásárolnak, amikor a nagyok eladnak, és akkor adnak el, amikor azok vásárolnak – így képesek némileg stabilizálni az ingatag állampapírpiacot.
Aligha lehet tehát vita tárgya, hogy a háztartások körében is népszerűsíteni kell az állampapírokat. Minden országban így tesznek, és Magyarországon is húszéves múltra tekintenek vissza az ilyen hirdetések. Egyszer, 1999-ben maradtak csak el az állampapírreklámok, abban az évben azonban a lakossági állampapír-vásárlás oly drámai mértékben lecsökkent, hogy azóta mindig jut költségvetési forrás erre a célra.
A háztartások állampapír-állománya azonban az elmúlt két-három évben a reklámok ellenére is folyamatosan csökkent. Ez főleg annak köszönhető, hogy a lakossági befektetési piacon óriási a verseny, és az ÁKK-nak nem könnyű a helyzete. Az állampapírok – hiába forgalmazzák több hitelintézetnél és a postákon – egyedül a Magyar Államkincstár fiókhálózatában vannak monopolhelyzetben, a többi értékesítési ponton befektetési jegyekkel, bankbetétekkel és más értékpapírokkal rivalizálnak. Ráadásul a válság miatt forrásszűkébe került bankoktól nehezen is várható el, hogy az államnak toborozzanak finanszírozókat.
Herman Bernadett-->
