BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

"A görög ügy még hasznára is válhat az eurózónának"

Lesz-e ideje Görögországnak kimásznia a bizalmi válságból, és megengedheti-e magának az EU, hogy oly mértékig Athén mellé álljon, aminek már érdemi pénzpiaci hatásai lehetnek? – teszik fel a kérdést Brüsszelben. Mindeközben sokan vélik úgy, hogy a mostani helyzet még hasznára is válhat az eurózónának.

Görögország legsúlyosabb tehertétele nem a gazdaság tényleges állapota, hanem az országot övező mélységes bizalmi válság – jegyezte meg George Papakonsztantinu pénzügyminiszter a brüsszeli European Policy Center hétfői fórumán. Szavaiból kitűnt, ő és kormánya eltökélt, hogy ezt a trendet megfordítsák, de azt ő is elismerte: erőfeszítéseiket gyengíti, hogy a legtöbb mostani döntésük hatása csak hónapok – ha ugyan nem évek – múlva válik érezhetővé. Elvben – görög olvasatban – az átmeneti időszakot lenne hivatott aládúcolni az EU és az eurózóna kiállása. De itt jön a nagy kérdés: megteheti-e – és az elmúlt évtizedek görögországi tapasztalatai alapján egyáltalán meg akarja-e tenni – az unió, hogy olyan erőteljes fellépéssel állja útját további pénzpiaci támadásoknak, amelyik valóban eltéríti a spekulatív manővereket? Vajon ilyen szempontból keveset vagy eleget mondtak-e a huszonhetek múlt csütörtökön, amikor „szükség esetére” segítséget helyeztek kilátásba, de konkrétumot nem közöltek? A piacokat nem nagyon hatotta meg a dolog, a német közvéleménynek azonban már ez is sok volt.

Papakonsztantinu igyekezett egyértelmű lenni, és állította, hogy kormánya „vízválasztónak” tekinti a múlt csütörtöki csúcs nyilatkozatát. Egyúttal cáfolta, hogy főnöke bírálta volna az uniót „nem eléggé egyértelmű” fellépéséért. George Papandreu miniszterelnök ezt a korábbi időszakra értette, nem a múlt heti uniós bejelentésre – szögezte le Papakonsztantinu, aki a továbbiakban lényegében mindent elismert, de mindenre ellenlépést is ígért. Igen, nagy a költségvetési hiány és az állami eladósodottság is. Elavult a szociális háló, túlméretezett a bérkibocsátás, jelentős az adófizetés megkerülése, és valóban kozmetikázták a statisztikákat. Mindez azonban szerinte mind kezelhető. A csalásokat kivizsgálják, a büntetés nem marad el. Nagy adómegkerülőket is leültetnek majd, azt azonban nem fogadja el, hogy a görögök azért csalnak, mert görögök. „Azért csalnak, mert a fennálló adórendszer, akár az ösztönzők, akár a szankciók oldaláról erre módot ad. De az adórendszer is megreformálható” – mutatott rá. Hamarosan életbe lép a nyugdíjreform – növelve a nyugdíjkorhatárt –, a közszolgálati szektorokban pedig reálértékben mintegy 5 százalékkal csökkentették egyik napról a másikra a béreket.

A lényeg most a politikus szerint a bizalom visszanyerése. Addig is szeretnék elkerülni a fennálló helyzet túlzottan leegyszerűsített ábrázolását. „Megértem, ha a német adófizetők morognak, mert nem érzik indokoltnak pénzük »görög célú« felhasználását. De arról se feledkezzünk meg, hogy az eurózóna gazdagabb országa számára nem jött rosszul a szegényebb eurótagtárs: sokat profitáltak például a turizmusban, és más területeken” – mutatott rá.
Papakonsztantinu lényegében azt sugallta, hogy ha Görögország el is linkeskedte az EU-tagság első három évtizedét, de mostantól minden másként lesz. Szavai segélykiáltásnak is beillettek. A dolog talán működne is, ha nem lettek volna már korábbi görög államcsődök és azt követő közösségi támogatások is.
Egy dolog azonban valószínű: bármi lesz is a görög játszma végkimenetele, az eurózóna profitálhat abból, hogy a gyakorlatban kihordja a választ több, soha meg nem válaszolt kérdésre. Például, hogy mi a teendő az eurózónán belül, ha egy tagországot meglegyint az államcsőd valós veszélye. „Túl sok kérdést söpörtünk az euró első tíz évében a szőnyeg alá. Ezek közül most egyre több előkerül. Ha sikerül elkerülni, hogy tartós kárt okozzanak, a velük való szembesülés hosszabb távon még erősítheti is az eurót” – vélte egy veterán tanácsi diplomata. Sokan szeretnék, ha igaza lenne.

A szerző a BruxInfo EU-szakértője

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek