Hogyan lehet gyorsítani az elhúzódó gazdasági pereket?

Oravecz Éva
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szóvivője
Versenyképesség
„Tavaly módosult a polgári perrendtartás, sajátos szabályokat vezetett be a vállalkozások közötti jogvitákra. Célja a minőségi ítélkezés feltételeinek erősítése, az igazságügyi szolgáltatások hatékonyságának és időszerűségének növelése. Hangsúlyt helyez a pert megelőző eljárásokra, szigorú permenetrendet szab meg, épít a felek aktív együttműködésére, az elektronikus útra. Általánosságban ösztönzi a feleket arra, hogy jóhiszemű pervitelt tanúsítva járuljanak hozzá az eljárás mielőbbi befejezéséhez. A jogviták könynyebb és gyorsabb rendezésével csökkenhet a körbetartozások száma, a külön szabályok bevezetése a cégek jogainak, üzleti érdekeinek érvényesülését magasabb szinten biztosítja, ez pozitív hatással van a vállalkozások versenyképességére.”

Filip György
A Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke
Szakértelem
„A polgári perrendtartás szigorítása segíthet a jogviták időszerűségén, de legalább ennyire fontosnak tartom a bírák alaposabb felkészültségét. A felszámolási ügyek nemegyszer kétségkívül speciális ismereteket követelnek meg, de úgy tapasztalom, hogy a bírók gyakran alapvető közgazdasági, számviteli kérdésekben is szakértőket vesznek igénybe, emiatt óhatatlanul elhúzódnak a perek. Különösen nagy a bírák leterheltsége a fővárosban és Pest megyében, hiszen ott van a legtöbb cég. A felszámolók sokszor megpróbálnak az illetékességi szabályok között »egérutat« keresni valamelyik vidéki bírósághoz, mert ott gyorsabban befejeződhet az ügy. Az illetékességi szabályok módosításával egyenletesebb munkaterhelés alakulhatna ki a bíróságok között.”

Kiss Gábor
A Fővárosi Bíróság Gazdasági kollégiumának vezetője
Megújítás
„A gazdasági perek külön szabályozásának nem sok értelmét látom. Sokkal inkább szükség lenne a polgári perrendtartás koncepciózus megújítására és szigorúbb követelményrendszerre. Így például valamennyi, a megyei bíróságokon indult elsőfokú perben elő kellene írni, hogy az eljárásban csak kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben módosítható a kereset. Gyorsítana az ügyeken a kötelező jogi képviselet és annak megkövetelése, hogy az alperes már az előkészítő szakban érdemi nyilatkozatot tegyen. A perelhúzást akadályozná az is, ha a hiánypótlásra előírt határidő jogvesztő lenne. Mindezt a magyar szabályozásnak általában mintául szolgáló német perjogban is alkalmazzák, és a tartományi bíróságokon nagyrészt egy év alatt lezárulnak az ügyek.”

Trinn Gábor
Ügyvéd
Számonkérés
„Elsősorban úgy lehet gyorsítani, hogy a bíróságoknak határozottan számon kell kérni – valóban az elutasítás terhe mellett – a Pp. 2009. január 1-jétől hatályos, a gazdálkodó szervezetek között kötelező, az eljárást gyorsítani célzó perelőkészítő eljárást. E körben a gyakorlat azt mutatja, sok vita támad amiatt, mert nem tisztázott, mi tekinthető gazdálkodó szervezetnek, és ez akadályozza az új, »gyorsító« szabály érvényesülését, másfelől – pontosítás nélkül – kibúvót enged vagy tesz lehetővé a szabály alkalmazása alól. Alapvető fontosságú lenne, hogy a bíróságok és a felek is betartsák a határidőket. A bíróságoknak elsősorban a keresetlevél beérkezése utáni intézkedésre adott, valamint a tárgyalások kitűzésére előírt 15, 8 és 3 napos határidőkre kell ügyelniük.”

Vadász György
A Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke
Szabályozás
„Bár tapasztalhatunk jószándékú törekvéseket, a gazdasági perek időtartama nem csökkent érzékelhetően. A peren kívüli egyeztetések sem érik el a kívánatos célt. A cégek ma már valóban csak úgymond végső esetben mennek bíróságra, akkor, ha kimerítettek minden – köztük nem feltétlenül szabályos – lehetőséget, hogy megkapják a pénzüket. Igaz, ezért is fizetnek, de így még mindig nagyobb az esélyük a teljesítésre, mint többévi pereskedéssel, amely fölemésztheti a tartalékait, csődbe juttathatja a cégeket. Úgy gondolom, a perjogi szabályok módosítása önmagában kevés. A jogszabályi környezet kíván hathatós változtatást, mivel a különböző törvények, főként a nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető államigazgatási és adószabályok kuszasága rendkívül megnehezíti a jogkövetők dolgát.”