Szép kis listát kapott a következő kormány
A javaslatok között vannak évtizedek óta visszatérő motívumok is, mint az adórendszer hatékonyságának javítása vagy a foglalkoztatásbővítés. Van azonban néhány vitatható pont is, mint az oktatás hatékonyságának javítása érdekében csökkentendő tanári létszám és növelendő óraszám.
A nemzetközi szervezet nyilvánvalóan a költséghatékonyságra helyezte a hangsúlyt, miközben hazai szakértők inkább a képzés színvonalán szeretnének emelni.
A javaslatok jó része egyébként nem igényel kétharmados parlamenti többséget, annál inkább társadalmi egyetértést és jó szakmai előkészítést. Hiába folyik azonban szakmai berkekben a legtöbb témában érdemi vita, mindez a választópolgárokig alig jut el, így nincs felkészítve a reformokra a lakosság. Jó esély lett volna erre a választási kampány, úgy tűnik azonban, hogy az érdemi témákkal nagyon fukarul bánnak a politikusok. Pedig most lehetne a későbbi átalakítást legitimálni, és akkor talán nem ütközne a program olyan mértékű ellenállásba, mint az őszödi beszéddel súlyosbított Gyurcsány-kormány.
A másik kérdés, hogy a büdzsé hogyan alakul. Külsőre ugyan minden változatlan, hiszen az utolsó hónapjait töltő „szakértői” kormány továbbra is ragaszkodik a 3,8 százalékos GDP-arányos célhoz. Az egyes tételekben azonban máris százmilliárdos nagyságrendű változások mutatkoznak az eredeti tervekhez képest. Úgy tűnik, az IMF ellenőreit ez megnyugtatja. A befektetőket – legalábbis a Reuters femérése szerint – már kevésbé.
