Orbán kevés újat mondott

Ami elhangzott, az már a korábbi nyilatkozatokból is tudható volt, a konkrétumokra pedig továbbra is várni kell. Annak azonban már önmagában is komoly gesztusértéke volt, hogy a külföldi sajtó munkatársai kérdésekkel bombázhatták a leendő miniszterelnököt. Szükség is volt erre, mert úgy tűnt, sok mindent nem értenek még a magyarországi történésekből.

A nyugati tudósítók által felhozott két téma – érthető módon – a szélsőjobb előretörése és a várható gazdaságpolitika volt. Az előbbit most hagyjuk, a költségvetést illetően azonban nem lehetett könnyű dolga a Financial Times újságírójának. Ő ugyanis azt tudakolta, folytatja-e a Fidesz elnöke elődje takarékosságát (austerity) – hogy kerüljük a megszorítás kifejezést –, illetve milyen hiánycélt tartana elfogadhatónak. Világos kérdés, világos választ azonban nem kapott rá. Úgy általánosságban persze Orbán Viktor is csökkenteni szeretné a deficitet (sőt, teljesen meg is szüntetné azt), csak előbb fel kell mérnie a helyzetet.

A tudósító talán már ekkor zavartan fészkelődött, hiszen az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap eddigi értékelései akkor bizonyára fabatkát sem érnek. Amikor azonban megtudta, hogy a Magyarországgal szembeni bizalom romokban hever, akkor nyilván végképp leesett az álla. És talán azóta is azon gondolkozik, hogy jön össze az ugyancsak kilátásba helyezett adócsökkentés, a szociális biztonság, a növekedés felpörgetése és a megszorító gondolkodásmód elutasítása a büdzsé kiegyensúlyozásával.

Orbán Viktornak igaza volt: a provincializmus ellen küzdeni kell.