Hogyan lehetne a devizahiteleket forintra váltani?
Orbán Gábor
Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere
Családi adózás
„Csökkenteni kell a svájcifrank-lakáshitelekhez kapcsolódó stabilitási kockázatokat, ezt azonban nem az árfolyamkockázat kiiktatásával lehet elérni, az ugyanis nem vész el, csak átkerül más szereplőkhöz. A piacra ekkora forintkínálat nem borítható, ha pedig az állam veszi át a forint melletti pozíciót, az ország sérülékenysége nem változik, és a forinthitelesekkel szemben sem fair ez a megoldás. Vannak a fizetőképességre ható más tényezők, amelyekkel könnyebb lenne mit kezdeni. Az szja-csökkentési, illetve családi adózással kapcsolatos elképzelések például éppen azt a csoportot céloznák, amelyeknél a legjellemzőbb a svájcifrank-adósság, és amelyeknél morális alapon is a leginkább indokolható az állami beavatkozás a lakás megtartása érdekében.”
Binder István
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője
Lassú csökkenés
„A devizahitelek aránya a teljes hazai pénzügyi piacon még mindig 70 százalékos, noha a hazai kamatszint apadásával a múlt év vége óta jelentősen nőtt a forintalapon kötött új hitelszerződések aránya. A forintkölcsönök térnyerése az összállományt tekintve mégis lassú, mert sok meglévő devizás konstrukciónál – így a lakossági jelzáloghiteleknél – hosszúak a futamidők. A nagy tömegű devizahitel a bankszektor szereplőinek piaci és likviditási kockázatot jelent. A devizakockázat – amelynél most jelentősebb az euró mozgásától „különvált”, volatilisabb svájci franké – az eddigi kamatelőny fejében az ügyfelekre hárul. Közülük azok helyzete a legveszélyesebb, akik erős forintárfolyam idején úgy vettek föl hitelt, hogy nincs tartalékuk a gyenge forintperiódusok átvészelésére.”
Lénárd Mariann
A Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára
Árfolyamkérdés
„A kulcskérdés az, hogy milyen árfolyamon váltanák át a devizaalapú adósságot forintalapúra. Aki annak idején a százezres havi törlesztőrészletet bebukta, annak most hiába váltják át a frankhitelét a jelenlegi árfolyamon száznegyvenezer forintosra, most se fogja tudni a törlesztőrészleteket fizetni. Sajnos az emberek még mindig nincsenek tisztában az árfolyamkockázat jelentőségével. Az egyesületünket mostanában azzal a kérédéssel árasztják el, hogyan lehetne a nem fizető adósoknak létrehozandó alapba átkerülniük. Sokan érdeklődnek azzal kapcsolatban is, hogy miként válhatnának átmeneti jelleggel a jelzáloghiteles ingatlanuk bérlőjévé – addig, amíg nem kerülnek újból olyan helyzetbe, hogy fizetni tudják a törlesztőrészleteket.”
Barcza György
A K&H Bank vezető közgazdásza
Ledolgozni az adósságot
„A valódi kérdés az, hogy a felhalmozódott 24 milliárd eurónyi devizatartozással mihez kezdünk, miből fizetjük vissza. Erre két mód kínálkozik, egyrészt újabb kölcsönökből, ami nem lenne szerencsés, másrészt pedig fokozatosan le is dolgozhatjuk az exporttöbblet révén. A korábban hasonló helyzetbe került országok, például Dél-Korea, Brazília is exportösztönzéssel kezelte a problémát. Ha tartani tudnánk a négymilliárd eurós külkereskedelmi többletünket, akkor hat év alatt tudnánk visszafizetni az adósságot, ami – tekintve, hogy a világ hatodik legeladósodottabb gazdasága vagyunk – feltétlenül szükséges lenne. Csak szociális szempontból lenne indokolt az állami beavatkozás, bár a kassza meglehetősen üres, de az átváltással legalább a törlesztés kiszámíthatóvá válna.”
Duronelly Péter
A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója
Forintgyengülés
„Az, hogy túl sok a devizahitel az országban, nem is kérdés, de ennek kezelésekor nem ártana figyelembe venni alapvető számviteli és banküzemtani összefüggéseket. Az elsietett konverzió könnyen a forint drámai gyengülését okozná akkor, amikor a devizaalapú jelzáloghitelesek ötöde már most is fizetési nehézségekkel küzd. Az elhamarkodott kommunikációból úgy tűnik, a probléma megoldására igazi koncepció nincs, csak ötletelés. Csak remélni tudjuk, hogy az általános gazdaságpolitikai szándékok mögött megalapozottabb tervek és elképzelések állnak. Devizahitele a vállalati szektornak is van, így amennyiben a lakossági adósok kimentésének célja az, hogy egy érezhetően gyengébb forintárfolyamnak ágyazzunk meg, ez tömeges fizetési problémákat okozhat a vállalatoknál is.”
