Obszcenitásról beszél Peking a Nobel-békedíj kapcsán
A Nobel-békedíj Bizottság egyébként már előre jelezte: a döntés indulatokat fog kelteni. Ami talán érdekesebb, hogy hogyan kommentálták a hírt a nyugati országok.
Az EU nagy tagállamai meglehetősen visszafogottan gratuláltak Liunak, miközben óvakodtak a kínai rendszer direkt kritikájától. Ez egyfelől jól illik abba a tendenciába, hogy az uniós országok egyre inkább ódzkodnak az emberi jogok harcias számonkérésétől, ha a partner valamelyik vezető feltörekvő nemzetgazdaság. Másrészt az is ismét jól megmutatkozott, hogy a gazdasági érdekeiket féltő nagy tagállamok féltékenyen őrzik bilaterális kapcsolataikat az ázsiai óriással, ellehetetlenítve ezzel a közös, markáns uniós Kína-politika működését.
Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor jóval élesebben fogalmazott, és azt rótta fel Pekingnek, hogy a politikai reformok nem tartottak lépést a látványos gazdasági fejlődéssel. Az USA esetében ez a kommunikáció vélhetően az egyelőre meglévő vezető világhatalmi státus aláhúzása volt.
Az oslói Nobel-békedíj Bizottság pedig az emberi jogi elvek tántoríthatatlan védelmezőjének szerepével fehérítheti azt a foltot, amit Obama tavalyi indokolatlan kitüntetésével ejtett saját becsületén.
