A közleményben a Stabilitás Pénztárszövetség szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is elismerte számításának hibáját. A kutatóintézet a korábbi 500 milliárd helyett legújabb közleményében már csak 420 milliárd forintos veszteségről beszél, amely szerinte az államtól a pénztári vagyon mai értékénél lényegesen nagyobb ráfordítást igényelt. Azonban ez a számítás sem pontos, mivel nem veszi figyelembe: 1998-2009 közötti időszakban több mint háromszor annyian léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, mint 2009-ben.
A Stabilitás Pénztárszövetség köszönettel nyugtázta, hogy a Századvég is elismerte számításának hibáit. A szövetség egyben indítványozza, hogy a kutatóintézet hozza nyilvánosságra kutatásának metodikáját és az annak alapját képző adatsorokat, így közösen tudják feltárni, hol lehetnek még további hibák a számításban. Addig is újabb adalékként javasolják, hogy az ismeretlen szerző vizsgálja meg a PSZÁF 1998 és 2009 közötti idősorait is, mivel ebben az időszakban közel háromszor annyian léptek vissza az állami rendszerbe, mint 2009-ben (erre hívta fel a figyelmet a Stabilitás előző közleménye - A szerk.). Ez újabb jelentős torzulásokat eredményez a Századvég számításaiban, de ezt a számítás alapját képező tényleges adatsorok nélkül a Stabilitás sajnálatos módon nem tudja megbecsülni.
A Századvég állítása szerint kutatásuk „pusztán azt érzékelteti, hogy egy ilyen tag mennyivel járt volna jobban ha, az állam a feltőkésítést magánpénztárak helyett egy hasonlóan magas adminisztrációs költségű rendszerben, a múltbeli feltételeknek megfelelő kondíciójú forint állampapírokkal hajtja végre”. Ez a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cash flow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt, vagy nem csökkent) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia.