Új irányt kap az európai fejlődés jövőre

Az elmúlt két évtized uniós fejlődésének tapasztalatai felhívták a figyelmet a stratégiai szemlélet és cselekvés hiányára, illetve szükségességére – írja az Ecostat Bővülő Európa című kiadványa. A válságból történő kilábalás még aktuálisabbá teszi a társadalmi-gazdasági fejlődés stratégiájának kimunkálását. Ennek jegyében indítja az Európai Unió 2020-ra vonatkozó átfogó tervét. 2011 első fél évében Magyarország adja az integráció soros elnökségét, amelynek kiemelt feladata az újonnan kidolgozott Európa 2020 stratégia egyeztetése, elindítása és élő gyakorlattá váltása lesz.

A kibővült Európai Unió 2007-ben, a válságot megelőző időszakban a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége volt. A 103 millió főnyi új állampolgárral kibővült, 494 millió lélekszámú térség a globálisan megtermelt bruttó hazai termék (GDP) 30,8 százalékát állította elő (az új tagállamok részesedése ebből 2,1 százalék volt). A nemzetközi exportban és importban (az intra-EU kereskedelem nélkül) 18,0, illetve 16,8 százalékkal részesedett. A világ FDI-áramlásának 46,4 százaléka irányult az unióba a válságot megelőző évben. Mindennek eredményeként hazánk olyan térséghez integrálódott, amely fontos szerepet játszik a globális gazdasági erőtérben. Tudatos Európa-politikával és gazdaságstratégiával hazánk nem esélytelenül törekszik pozíciójának javítására a térségben – vélekednek a kutatóintézetben.

Az EU a globalizációs kihívásokra az integráció mélyítésével, bővítéssel és a versenyképességi stratégia meghirdetésével reagált. Európa pozícióinak erősítése a világgazdaságban nem lett volna irreális célkitűzés az elemzők szerint, de a gazdaságpolitikai prioritások kimunkálása nagyon lassan haladt előre, a végrehajtás pedig rendre megfeneklett. Az unió globális gazdasági súlya számos okból mérséklődött, és irreális célkitűzéssé vált a világgazdasági dominancia visszaszerzése, viszont a nemzetközi tudományos-műszaki innovációban történő tényleges felzárkózás esélye adott volt.

Amennyiben a társadalmi-gazdasági értékek megőrzése és megújulása, illetve azok továbbítása úgy történik, hogy a piacgazdaság ökológiai és szociális modelljét összekapcsolják, sikerülhet a nemzetközi térvesztés megállítása. Az EU legtöbbször korszerűen és időben reagált a nemzetközi kihívásokra – vélekednek a szakértők. Bizonyos területeken komoly eredményt ért el az illeszkedés, felzárkózás területén. Nemzetközi szerepvállalása nő, és számos területen válik folyamatosan felismeréssé a „felzárkózási törekvések stratégiaváltási” kényszere.

Az Európai Uniónak alaposan át kellene gondolni azt is, hova is akar felzárkózni. Megcélzott etalonja az Egyesült Államok, amely a globális versenyképesség hatékonysági és innovációs tényezőiben messze az EU előtt jár, ugyanakkor ennek a hatékonysági útnak nagy ára van mind az emberi élet minőségét és életképességét illetően, mind pedig a környezeti hatásait tekintve. Az Európa 2020 stratégia alapvető kérdése, hogy az északi országok által képviselt fenntarthatósági modell melyik etalon országhoz vagy térséghez illeszkedik a legjobban, illetve, hogy az európaiság globális értékeit hogyan lehet megőrizni az önmagáért való hatékonyság versenyével szemben. A felzárkózás út- és modellválasztást is jelent, a felzárkózás megítéléséhez választott mutatórendszereket és módszereket nagyon alaposan meg kell gondolni – fogalmaznak a szakemberek. VG

- A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásoknak 2020-ra el kellene érniük a GDP 3 százalékát, miközben egy a k+f és az innováció intenzitására vonatkozó indikátort is kifejlesztenek.

- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékkal (illetve ha a körülmények megengedik, 30 százalékkal) való csökkentése az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások energia-végfogyasztáson belüli részarányának 20 százalékosra növelése, az energiahatékonyság 20 százalékkal történő javítása.

- A korai iskolaelhagyók arányának a jelenlegi 15 százalékról 10 alá szorítása; a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányának legalább 40 százalékra történő emelése a jelenlegi 31-ről.

- A szegénységi küszöb alatt élő európaiak számának csökkentése 20 millióval (vagyis 25 százalékkal) a jelenlegi 80 millióhoz képest. (Ez utóbbit nem fogadták el a tagállamok.)

Forrás: Ecostat

- A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásoknak 2020-ra el kellene érniük a GDP 3 százalékát, miközben egy a k+f és az innováció intenzitására vonatkozó indikátort is kifejlesztenek.

- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékkal (illetve ha a körülmények megengedik, 30 százalékkal) való csökkentése az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások energia-végfogyasztáson belüli részarányának 20 százalékosra növelése, az energiahatékonyság 20 százalékkal történő javítása.

- A korai iskolaelhagyók arányának a jelenlegi 15 százalékról 10 alá szorítása; a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányának legalább 40 százalékra történő emelése a jelenlegi 31-ről.

- A szegénységi küszöb alatt élő európaiak számának csökkentése 20 millióval (vagyis 25 százalékkal) a jelenlegi 80 millióhoz képest. (Ez utóbbit nem fogadták el a tagállamok.)

Forrás: Ecostat-->