Zökkenőkkel indult az Új Széchenyi-terv

A terv azért lehet vonzó, mert kiemelt célkitűzései között szerepel a vállalkozások megerősítése, a foglalkoztatás bővítése, a meglévő munkahelyek megőrzése és újak teremtése, a tartós gazdasági növekedés elérése, a bürokrácia és korrupció leépítése. Jelentős előrelépés, hogy az Új Széchenyi-terv kitörési pontjai közé bekerült a tudomány, az innováció és a zöldgazdaság is, bár az utóbbi értelmezésénél még erőteljesebb is lehetne a XXI. század hatása. Az is népszerű, hogy az illetékesek a megújult fejlesztéspolitika pillérei között stratégiáról, átlátható intézményrendszerről, hatékony támogatási folyamatról, egyszerűbb szabályozásról, növekvő garanciákról és egységes forráskoordinációról beszélnek.

Az új kormány fejlesztéspolitikájának alakítását, koordinálását és végrehajtását menedzselő intézmények vezetői azonban – ha bevallják, ha nem – most, az Új Széchenyi-terv pályázati lehetőségeit bemutató rendezvényeken szembesülnek igazán azzal a felelősséggel, amely rájuk hárul akár az ország, akár egy-egy régió vagy település jövőjének alakításában. S maguk a pályázók is ezeken a találkozásokon tesztelhetik először igazán, hogy menynyit érnek a kormány fejlesztéspolitikai ígéretei.

A hivatalos bejelentések első körben 93 pályázati kiírásról és 1100 milliárd forintnyi elérhető forrásról szóltak. Mégis, az ezekről szóló tájékoztató rendezvények a hírek szerint nem jöhettek volna létre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara s a Vállalkozók Országos Szövetsége gyors, mozgósító segítségnyújtása nélkül. Ez az első – kommunikációs – tanulsága az országos kampánynak. Az illetékesek csak többszöri rákérdezésre kaptak észbe, hogy az ÚSZT-t elindító, 2011. január 14-i látványos miniszterelnöki-miniszteri ceremónián túl a pályázók azonnal a konkrét részletekre is kíváncsiak. Emiatt eleinte csak napról napra tudtak tájékoztatást adni a készülő rendezvényekről, az újságíró hiába érdeklődött az országos kampány teljes menetrendjéről. Ráadásul a pályázati lehetőségeket szűkszavúan ismertető kézikönyvet még a nyitórendezvényen szétkapkodták.

Máig nehezen érthető, hogy a nyitórendezvényig miért nyilvánították szupertitkosnak a majdani kiírásokat, és miért nem éltek előbb a szakmai konzultáció lehetőségeivel. Ezzel tulajdonképpen azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújthattak volna némi előnyt, amelyek a terv fő célcsoportját jelentik. Fontos tehát sürgősen átgondolni az ÚSZT-információk útját, annál is inkább, mert az uniós források felhasználását menedzselő intézményeknek az EU-szabályok szerint tájékoztatási kötelezettségük van, ha tetszik a központi kommunikációnak, ha nem.

Erős szövetségre lépünk a vállalkozói szektorral – mondta az Új Széchenyi-tervről Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Szavai szerint a megvalósuló fejlesztéseknél 50 százalékos lesz a kkv-kedvezményezettek és 42 százalékos a kkv-beszállítók aránya. Ezt az ígéretet leginkább a vállalkozások veszik komolyan, s számon is kérik. Például szemrehányással illették lapunkat, miért írtuk azt, hogy január 14-én minden kiderül, amikor mindössze néhány kiírásra adhatnak be pályázatot január 17-től, a számukra legfontosabb konstrukciókra pedig csak március 1-jétől. Többen megjegyezték: nem is értik, hogy miért késik – és egyáltalán mikor esedékes – ezeknél a pályázatoknál a véglegesített kiírások meghirdetése.

Piaci mendemondák szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti kicsinyes rivalizálás gátolja az előrehaladást. Ennek sürgősen véget kell vetni, különben az ÚSZT és az új fejlesztéspolitika végrehajtása kerülhet veszélybe. Tisztázásra vár a „béna kacsa” állapotában lévő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepe is, amelytől jelenleg egyetlen érdemi információt sem lehet kicsikarni, rendszerint passzolják a labdát a felettes és szerteágazóan elfoglalt minisztériumukhoz. S ugyanezt teszik a közreműködő szervezetek is.

Így a sok bába között elveszhet a gyerek, holott maga a terv jó. A gyökeresen megújuló fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplőinek tisztában kell lenniük feladataikkal, amelyek a végrehajtás során rájuk várnak, és teljesíteni is kell azokat. Hiszen nyilvánvalóan csak megfelelő munkájukkal működhet hatékonyan az egyszerűsített – bár az Európai Unió előírásai miatt még mindig méretes „söralátétes” – pályázati rendszer.

- Az M85-ös, M86-os út új szakaszának megépítése Győr, Csorna és Szeleste között

- Az M35–M4-es gyorsforgalmi út kibővítése Debrecen és az országhatár között

- Az M2-es autóút négysávossá tétele az M0-s és Vác között

- Az M7-es autópálya és Kaposvár közötti elkerülő szakasz megépítése

- A 6-os számú főút Pécs és Barcs közötti szakaszának megerősítése

- Két új híd az Ipoly mentén

- Új Duna-híd Komárom és Révkomárom között

- A GSM-R technológia bevezetése

- Gyalogos-kerékpáros híd Buda és Pest között

- Közös autóbusz- és vasúti pályaudvarok, közlekedési csomópontok

- Balatoni fejlesztési program

- A Duna menti és balatoni kerékpárút fejlesztése

- A Tisza-tó fejlesztése

- Az Ős-Dráva program elindítása

- A szegedi ELI (szuperlézer) megépítése

- Az orvosi és egészségügyi szolgáltatásra épülő egészségturizmus megerősítése

- Közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kiépítése

- A budai vár felújítása

- A Várkert bazár épületegyüttesének és környezetének rendezése

- Az M85-ös, M86-os út új szakaszának megépítése Győr, Csorna és Szeleste között

- Az M35–M4-es gyorsforgalmi út kibővítése Debrecen és az országhatár között

- Az M2-es autóút négysávossá tétele az M0-s és Vác között

- Az M7-es autópálya és Kaposvár közötti elkerülő szakasz megépítése

- A 6-os számú főút Pécs és Barcs közötti szakaszának megerősítése

- Két új híd az Ipoly mentén

- Új Duna-híd Komárom és Révkomárom között

- A GSM-R technológia bevezetése

- Gyalogos-kerékpáros híd Buda és Pest között

- Közös autóbusz- és vasúti pályaudvarok, közlekedési csomópontok

- Balatoni fejlesztési program

- A Duna menti és balatoni kerékpárút fejlesztése

- A Tisza-tó fejlesztése

- Az Ős-Dráva program elindítása

- A szegedi ELI (szuperlézer) megépítése

- Az orvosi és egészségügyi szolgáltatásra épülő egészségturizmus megerősítése

- Közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kiépítése

- A budai vár felújítása

- A Várkert bazár épületegyüttesének és környezetének rendezése -->