Kiegyezés

A hazai brókercégek – amelyek közül több a BÉT kisebbségi tulajdonosa – viszont a kezdetektől ellenzik ezt. Konszenzusra a tegnapi közgyűlésig, úgy tűnt, remény sincs. A vita a két fél között odáig fajult, hogy a BÉT igazgatóságának és felügyelőbizottságának az elnöke is lemondott. Végül sikerült megegyezni abban, hogy legkorábban csak jövőre vezetnek be új kereskedési rendszert a BÉT-re, méghozzá azt, amelyet a most egyesülő Deutsche Börse és a NYSE/Euronext használni fognak.

A BÉT forgalmának a szakértők szerint jót fog tenni, ha csatlakozik egy ilyen platformhoz, a bécsiek pedig szeretnék, ha az általuk vitt összes közép-európai tőzsdén egységes kereskedési rendszer lenne. Tulajdonosként a hazai brókercégeknek is elemi érdeke persze, hogy jól szaladjon a BÉT szekere, joggal tartanak viszont attól, hogy a Xetra bevezetése számos konkurenciát hozna a pesti parkettre, amelyek elvihetik tőlük a külföldi intézményi ügyfeleket. Nemcsak a brókercégek járhatnak rosszul, hanem az állam is, hiszen ha egy külföldi szolgáltatónak fizetik ki a tranzakciós díjakat, akkor abból adóbevétel is külföldön keletkezik.

Igazságot tenni nehéz, a többségi tulajdonos jogát, hogy a saját maga számára a lehető legnyereségesebbé tegyen egy céget, nem lehet elvitatni. A kisebbségi tulajdonosok azonban ügyfelei is a BÉT-nek, a forgalom és a bevétel nagy részét ők viszik a tőzsdére, sőt a magyar magánbefektetők még egy új kereskedési rendszer bevezetése után is rajtuk keresztül tőzsdéznek majd, így az érveiket lesöpörni aligha lehet. Emellett az állam – amely többféle módon támogatta már a hazai tőkepiacot – is joggal tarthat igényt annak hasznára.