Sötét realitások

A recesszió talán még nem kezdődött el, azonban minden jel arra mutat, nem lesz elég a három nagy autóipari beruházás ahhoz, hogy azt elkerülhessük jövőre. Van olyan elemző, aki kétszázalékos éves csökkenést tart a legvalószínűbbnek, hozzátéve, hogy ennél jobb, de akár rosszabb is lehet a gazdasági teljesítményünk. Félreértés ne essék, ugyanarról a GDP-adatról beszélt, amelyiknek 1,5 százalékos növekedésére épít – legalábbis egyelőre – a jövő évi büdzsé.

Az egyik ok, amiért negatív tartományba csúszhat a gazdasági teljesítmény, az idei kiugró mezőgazdasági eredmény. Ezt aligha tudja megismételni a szektor, de ha igen, akkor sem biztos, hogy elegendő lenne akár a stagnáláshoz is. Ehhez ugyanis legalább az ideihez hasonló európai és globális növekedés lenne szükséges, hogy a külkereskedelem tudja húzni a költségvetési szigorítás ellenére is a gazdaságot.

Csakhogy már az európai gazdasággal kapcsolatban is egyre többen recessziót jósolnak, aminek egyébként a magyarországihoz igencsak hasonló okai vannak. A magas adósságráta tovább nem növelhető, ezért jelentősen viszsza kell venni a kormányzati hiányokból, ez pedig akár a bevételeken, akár a kiadásokon keresztül történik, fékezi rövid távon a bővülést. Mindez nem is lenne olyan nagy gond, de a gazdaság ismét válságüzemmódban kezd működni.

A pénzügyi rendszer lehet a következő időszakban a kulcstényező. Ahhoz, hogy az újabb válsághullámot elkerülhessük, olajozottan kellene működnie a hitelezésnek. Ez azonban nemcsak a – válságintézkedésektől sújtott – hazai bankszektorról nem mondható el, de európai szinten sem. A jelentős veszteségleírások és az egyébként is padlón lévő bizalom miatt olyan mértékben zsugorodhat a hitelezés, amelyet már a legfejlettebb gazdaságok is megéreznek, mint például Ausztria, nemhogy a gazdaságilag eleve más súlycsoportban játszó Magyarország.