Milyen hatással lehet ránk Görögország kilépése?

Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdászprofesszora
Paradoxon
„Paradox módon alapesetben Görögország kilépése vagy kiléptetése Magyarország pozícióját erősítené, mert kiemelné azon különbségeket a két ország között, amelyeket a politikusi és elemzői nyilatkozatok rendre elfednek. Mindenekelőtt azt, hogy Magyarországon korlátok közt maradt az adósságráta, ötödik éve többlettel zár a fizetési mérleg, valamint azt, hogy a magyar bankok nem szorultak feltőkésítésre, és a külföldi befektetők egészében megtalálták számításukat. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a piacokon a keynesi elmélet szerint jellemző csordaszellem miatt a görögök távozása a 2008 őszihez hasonló pánikot gerjesztene ennek összes mellékhatásával, mint a tőkemenekülés és az árfolyamgyengülés.”

Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója
Túlreagálás
„Nem mindegy, hogy Görögország esetleges kilépésére mennyire rendezett formában kerül sor. Ha egy átgondolt és a görögök által a gyakorlatban is végrehajtható kilépés vagy ideiglenes kilépés következik be, akkor a pénzpiaci reakció is korlátozottabb lehet. A pénzpiacok ugyanis szokás szerint minden negatív újdonságot túlreagálnak. Ebből Magyarország számára nehezebb és drágább államadósság-finanszírozás származik, amit a forint erős volatilitása és ebben várható leértékelési csúcsok bekövetkezése csak nehezít. Ezért érdemes lenne az országnak az adósságfinanszírozási haváriahelyzet elkerülésére felkészülnie. Rövid távon az IMF-hitelszerződés megkötése az egyetlen stabilizálási eszköz.”

Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és az MTA KTI kutatója, a Corvinus Egyetem docense
Kockázatkerülés
„Görögország eurózónából történő kilépése akkor válhat reálissá, ha a választások nyomán megalakuló kormány nem állapodik meg a hitelezőkkel. A kilépés mélybe lökné a görög gazdaságot, és pénzügyi krízist okozhatna az eurózónában. Ha utóbbit kordában tartják, akkor minket csak a kockázatkerülés átmeneti emelkedése érintene. Ha nem, akkor exportunk visszaesik, a magyar leánybankok anyabankjai megroppannak, a kockázatkerülés extrém magasra emelkedik. Emiatt termelésünk visszaesik, a forint tartósan legyengül, a kamatok megemelkednek, és a magyar állam piaci finanszírozása is kétségessé válhatna. Az EU–IMF-védőháló tompíthatná a pénzpiaci hatásokat.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza
Kompromisszum
„Magyarország sebezhetősége az elmúlt négy évben bár sokat változott, mégis változatlanul kiemelkedő maradt. Görögország esetleges kiválása az euróövezetből a korábbinál nagyobb európai pénzügyi és reálgazdasági krízissel járhat együtt. A hazánkat érő hullámokra csak részben felkészült az ország. A már lezárult végtörlesztés és a folyamatban lévő árfolyamrögzítés miatt csökkent a háztartások sérülékenysége egy számottevő forintgyengülés esetén. A bankrendszer a görög sztoritól függetlenül erős eszközleépítést hajt végre. Az államadósság piaci finanszírozása azonban akadozhat, így a kormány kénytelen lehet akár sok kompromisszumot felvállalva is felgyorsítani az IMF-hiteltárgyalásokat.”

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője
Felfordulás
„Alapforgatókönyvem szerint Görögország nem lép ki az euróövezetből. A június 17-ei választások után rögtön látszani fog, hogy az Új Demokrácia és a Paszok többséget tudott-e szerezni. Ha nem sikerül kormányt alakítaniuk, akkor óriási felfordulás alakul ki a piacokon. A részvényindexek 10-20 százalékot eshetnek, az euró ára 320–330 forintra ugorhat, és a magyar kötvényhozamok is meredeken emelkednének. A spanyol és az olasz kötvénypiac szétesne, ezért az Európai Központi Bank elkezdené óriási mennyiségben vásárolni. A vi­lág vezető központi bankjai fel vannak készülve a görögök kilépésére, és globális jegybanki beavatkozást is el tudok képzelni. Az EKB beavatkozása nélkül szétesne az európai gazdaság.”