Simor eddig tudta védeni az MNB hitelességét, de ezzel nem tud mit kezdeni
A Monetáris Tanács külső tagjai – de facto a kormány által delegált tisztségviselők – egy hónapon belül másodszor szavazták le Simor András elnököt és a két alelnököt, ami önmagában sem túl kedvező üzenet a piac felé.
Noha voltak érvek a kamatcsökkentés mellett, a monetáris lazítási ciklus jelentős veszélyeket hordoz magában. A forint 280–285 közötti szinteken mozog az euróval szemben, a csődkockázati mutatónk (CDS-felár) pedig csökkent az elmúlt egy hónapban. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a forintot éppen a világ legnagyobb jegybankjai által indított programok támogatják.
Nem az a legnagyobb baj, hogy újra kamatot csökkentett az MNB, hanem az, hogy a lépések inkonzisztensek a jegybanki kommunikációval, miszerint monetáris lazításra akkor kerülhet sor, ha érdemben javul a megítélésünk, és csökken az infláció. Utóbbi azonban emelkedő pályára állt az elmúlt hónapokban, és elérte a 6 százalékot, a jegybanki célszint kétszeresét.
A gazdasági folyamatok – és az MNB törvényi mandátuma, az árstabilitás biztosítása – alapján sajnos egyre nehezebb megjósolni a magyar kamatpályát, a jegybanki ülések eredményét. Az elemzők megosztottsága is jól mutatja, hogy óriási bizonytalanság övezi a döntéseket. És ez az igazi probléma. Lassan könnyebb lesz megtippelni a következő Barcelona–Real Madrid-mérkőzés eredményét, mint azt, hogy mit lép Magyarország jegybankja.
A Fidesz hatalomra kerülése óta támadja Simor Andrást, „offshore lovagnak” bélyegezték, és megpróbálták eltávolítani az MNB éléről. Simor eddig tudta védeni az MNB hitelességét, ám a létszámbeli fölénnyel már ő sem tud mit kezdeni.
A Monetáris Tanács döntéséről részletes értékelést itt olvashat
