Vásárlás feltételekkel
Az eurózóna kilátásai a nyár folyamán romlottak; a GDP az első negyedévi stagnálás után a második negyedévben már csökkent, és a hangulatindexek arra utalnak, hogy a harmadik negyedévben folytatódik a zsugorodás. Az alapkamatot 0,75 százalékon hagyó EKB előrejelzéseire is változtak: a jegybank szakemberei 2012-es és 2013-as GDP-előrejelzéseiket lefelé, az inflációs prognózisokat pedig fölfelé módosították. Az infláció rövid távon bőven 2 százalék fölött marad, de jövőre csökkenhet; egyelőre sem az árak, sem a bérek felől nem érezhető komolyabb nyomás.
Az alapkamat csökkentése ilyenkor sokkal kisebb hatást tud csak gyakorolni, mint „normális” időkben. A pénzügyi piacokon nagyok a különbségek: a feltételek azokban az országokban a legrosszabbak, amelyekben kormányzati beavatkozásra van szükség a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. A nem pénzügyi vállalati kamatlábak Spanyolországban és Olaszországban sokkal magasabbak, mint Németországban vagy Franciaországban. Az irányadó ráta csökkentése mindazonáltal nem biztos, hogy lekerült a napirendről – meglehet, csupán későbbre halasztották.
Mivel A gazdasági teljesítmény egyre romlik, és az alapkamat érvényesítésének csatornája is akadozottan működik, az EKB újabb, jelentős nemkonvencionális intézkedéscsomagot indított el, hogy lendületet adjon a gazdaságnak. A Közvetlen Monetáris Tranzakció (Outright Monetary Transaction, OMT) program keretében a jegybank a másodpiacon vásárol majd államkötvényeket. Az augusztusi bejelentést megerősítve az EKB jelezte: akkor és csak akkor avatkozik be, ha az adott ország kormánya az EFSF/ESM-hez folyamodik. Az intervenciónak feltételei vannak: strukturális reformok, a deficit és az államadósság csökkentése stb. Ha az egyetértési nyilatkozat aláírását követően nem teszik meg a szükséges lépéseket, az EKB leállítja a kötvényvásárlást. Ez a feltételesség az egyik döntő különbség az Értékpapírok és Piac Programmal (Securities and Market Program, SMP) szemben, melynek keretében az EB mintegy 210 milliárd euró értékben vásárolt állampapírokat.
A másik fontos eltérés, hogy az új program sem időtartamában, sem volumenében nem korlátos. Ez segíthet megnyugtatni a piacokat, melyek tartottak attól, hogy a stabilitási mechanizmus – például – Spanyolország vagy Olaszország esetében elégtelennek bizonyul. Az EKB nem hozott nyilvánosságra semmiféle hozam- vagy spread-célszintet, az intervenciók nagyságát és időzítését illetően nagyobb mozgásteret hagyva ezzel a Kormányzótanácsnak. Az SMP-hez hasonlóan az újkötvény-vásárlásokat sterilizálják, de az SMP-vel ellentétben az EKB nem válik szenior hitelezővé.
Az EKB megerősítette: az új program fókuszában 1–3 éves lejáratú kötvények lesznek, ami jobban összhangban áll a monetáris politikai eszközökkel. Valószínű mindazonáltal, hogy a hozamgörbe rövid végén elért csökkenés a hosszú végen is érezteti majd a hatását. Így remélhetőleg a gondban lévő gazdaságok finanszírozási helyzete javulni fog.
Mindent összevetve az új programot csak üdvözölni tudjuk. Az EKB álláspontja szerint az OMT célja a monetáris transzmissziós csatorna működésének helyreállítása, ennél azonban nyilvánvalóan nagyobb hatást fog gyakorolni. Amióta a válság kitört, a pénzügyi piacok folyamatosan kétségbe vonják egyes országok költségvetésének fenntarthatóságát. Az eurózóna több tagja strukturális reformok bevezetésével próbál úrrá lenni az egyensúlytalanságon, ezek az intézkedések azonban nem tudták megnyugtatni a piacokat. A múlt heti döntéssel az EKB lényegesen csökkenthette a kockázatkerülést – Mario Draghi hangsúlyozta: az euró visszavonhatatlan –, és bizonyos mértékig visszaállította a bizalmat. Az eurózónának minderre égető szüksége van ahhoz, hogy elkerülje a recessziót.
-->
