Béren kívüli juttatások: A kevesebb is több
A béren kívüli juttatások adóelőnye a bérhez képest abban mutatkozik, hogy az adót nem a munkavállalóknak, hanem a foglalkoztatónak kell megfizetnie. A magánszemély részére juttatott termék, szolgáltatás, vagy ezekre szóló utalvány esetében a nettó vagyoni érték magasabb, mintha ugyanezt az értéket a dolgozó készpénzben kapná meg. 100 forint azonos cégköltség mellett a dolgozó bérként csak 51 forintot kap nettóban, míg utalványként 66 forintot tud elkölteni. Azonos nettó értékre vetítve a készpénzes kifizetés nagyobb cégköltséget eredményez. 100 forintos nettó esetén 196 forint áll a 151 forinttal szemben. Ez a különbség abból következik, hogy a munkavállalónak a bruttó jövedelemből szja-t és egyéni járulékokat is kell fizetni, míg az egyes meghatározott juttatások után a munkáltató fizeti meg az szja-t és az eho-t, de szakképzési hozzájárulás fizetés ezután nem keletkezik.
Kérdés, hogy a cafetéria után ki fizeti meg az adót. Technikailag a munkáltató, mégis néhányunknak úgy tűnhet, hogy valójában a dolgozó. Ez annak köszönhető, hogy a cégek egy része keretösszeget határoz meg, azaz cégköltség szinten szabályozza, hogy mennyit költenek egy dolgozó béren kívüli juttatására, adókkal, kezelési költségekkel együtt. Mások viszont a dolgozó részére adható nettó érték összegéről döntenek, felvállalva az adó változásából eredő kockázatot. A cégek költségviselési érzékenységét figyelembe véve megfontolandó a cafeteria átalakítása, több szempont miatt is.
A cafeteria több mint adóoptimalizálás. Olyan, évente rugalmasan alakítható, a dolgozók adott élethelyzetéhez igazodó juttatási rendszer, mely azon kívül, hogy szolgálja a dolgozók megtartását és ösztönzését, a cég számára költségcsökkentést is jelenthet. Egy optimális cafetéria a béren kívüli juttatások mellett tartalmazza az egyes meghatározott juttatásokat, az adómentes juttatásokat és csak végső soron ezek készpénzben való megváltását.
Béren kívüli juttatás a Széchenyi Pihenő Kártya (évente maximum 450 000 forint), Erzsébet utalvány (havi 5000 forint) és/vagy munkahelyi étkeztetés (havi 12 500 forint), helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százaléka), iskolarendszerű képzés (évente maximum a minimálbér két és félszerese, idén 232 500 forint), önkéntes pénztári hozzájárulások és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő hozzájárulás. 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyek részére is nyitva áll. Így nem jelent akadályt a biztonsági személyzet és a takarítók, vagy akár az üzleti partnerek kiszolgálása sem.
Ezen juttatások mellett adható bármilyen termék, szolgáltatatás egy úgynevezett belső szabályzat alapján, valamennyi munkavállaló részére, azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen – de fontos, hogy nem bér helyett! Jövőre ide tartoznak az egy személy javára kötött biztosítási díjak is, nemcsak a csoportos biztosítások. Korábbi években az ilyen adóköteles biztosítás a magánszemély munkaviszonyos jövedelmének minősült.
A cafeteria rendszer költségtakarékos eleme az adómentes juttatás, mint pl. a kockázati elemet tartalmazó olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás), amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. Adómentes továbbá a sporteseményre szóló belépő évi 50 ezer forintig, a lakásvásárlás támogatása 5 millió forintig, a számítógép juttatás, sőt még a keret terhére 14 százalékkal kiegészített munkába járás is.
Mérlegelve a jogszabályi összefüggéseket és a tudatos HR vezető szempontjait, ha az idei fedezet a cégeknél jövőre is rendelkezésre áll, érdemes a cafeteriát fenntartani.
