Tündöklés és bukás

Másfél évvel ezelőtt jutott fel a csúcsra az E-Star. Tavaly májusban jelentették be, hogy felvásárolják az EETEK-et, és belépnek a lengyel piacra. Több sikeres kötvénykibocsátást is végrehajtott akkoriban a cég, részvényének árfolyama pedig 12 ezer forint fölött tetőzött. A cég legnagyobb tulajdonosai között megbízható hazai és külföldi intézményi befektetők voltak, senki sem gondolhatta, hogy az alternatív energetikai vállalat néhány hónap múlva nehézségekkel néz majd szembe, mostanra pedig a csőd szélére kerül majd.

Gyanús jelek persze már korábban is voltak: a hazai bankoktól remélt hitelek nem érkeztek meg, és a szépreményű romániai projektek közül is többet fel kellett mondani. A legnagyobb gondot azonban a cég szerint az okozta, hogy a magyarországi önkormányzati ügyfelek fizetési morálja az elmúlt egy-két évben drámaian leromlott – főleg miután jogszabályok gondoskodtak arról, hogy a közintézményeket akkor se hagyhassák fűtés és világítás nélkül a közműcégek, ha azok a fűtési szezonban egy vasat sem fizetnek. Az E-Starnak emiatt végül milliárdos nagyságrendű kintlévőségei keletkeztek.

Márpedig az az üzleti modell, ahol az egyik fél bankhitelből korszerűsíti a rendszereket, majd megveszi a szükséges energiát és szolgáltat, cserébe viszont nem kap pénzt, aligha lehet működőképes. Ennek a levét az E-Star esetében most a kötvényesek és a részvényesek isszák meg. Előbbiek a kölcsönadott pénzük harmadát-negyedét kaphatják vissza, utóbbiak pedig lehet, hogy még nagyobb árfolyamveszteséget szenvedtek el a befektetésükön.

Ennél is aggasztóbb, hogy valószínűleg nem az E-Star az egyetlen közműcég, amely ilyen helyzetbe került. Számtalan szolgáltatót sodorhat a csőd szélére, ha az önkormányzatok nem fizetik ki a számláikat. Ez pedig előbb-utóbb odavezet, hogy a megbízhatatlan településekkel senki sem akar majd leszerződni, így a közintézményeik fűtés és világítás nélkül maradhatnak.