Az adósmentő programok eddig nem sok eredménnyel jártak
Pár hónapja bizakodni kezdtünk, hogy végre javulni kezdenek a banki hitelportfóliók, a háztartások egy kicsit könnyebben tudják már törleszteni a hiteleiket. A pénteken napvilágot látott jegybanki adatok alapján azonban kiderült: fordulatról szó sincs, a javulás tiszavirág életűnek bizonyult, feltehetően csak az a néhány ezer adós kapta magát össze átmenetileg, aki nem akart lemaradni az árfolyamgátról.
A statisztikák szerint az adósmentő programok eddig nem sok eredménnyel jártak. A végtörlesztés egyértelműen nem a rászorulókon segített, az árfolyamgát pedig, hiába reklámozták a tömegmédiában is, a várakozásoknál jóval kevesebb embert mozgatott meg, az érintettek alig negyede kérte a könnyítést. Ez nem csoda, a többség valószínűleg nem is érti a konstrukciót.
A legnehezebb helyzetben lévő adósokon segítő programok még több sebből véreztek, az eszközkezelőnél kezdetben a feltételek szinte teljesíthetetlenek voltak, a nyár végéig mégsem enyhítettek rajtuk. Olyan mentőcsomag is volt, amely szerint a késedelmes devizahiteleket a tartozás negyedének elengedése mellett forinthitelre váltották volna. A jogszabályok szerinti jelentkezési határidő viszont hónapokkal azelőtt lejárt, mint hogy megjelentek volna a piacon azok a forinthitelek, amelyek mellett valóban megérte volna átváltani a kölcsönöket.
Összességében véve persze ezek a megoldások is csak szépségtapaszok lehetnek a banki hitelportfóliókon. Ahhoz, hogy az állományok érdemben javulhassanak, elsősorban arra lenne szükség, hogy a most fizetési könnyítést kapó adósok anyagi helyzete is jobbá váljon. Ehhez új, stabil munkahelyek, prosperáló gazdaság, emelkedő reálbérek kellenének, és ugyanez kellene ahhoz is, hogy a banki hitelezés is beindulhasson végre, és hogy a jövőjükben bízó, fizetőképes ügyfelek ismét merjenek új lakást, autót venni – akár hitelből is.
