EU-biztos: Partnerséget a gazdaság és a környezet között!
A gazdaságot, a környezetet és jólétünket nagyon sokáig különálló dolgoknak tekintettük. Mostanra viszont oda jutottunk, hogy a gazdaság és a környezet egyaránt válságban van. A világ lakossága növekszik, a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége viszont állandó. Nap mint nap újabb 200 000 emberrel osztozunk bolygónkon. Becslések szerint a 2050-ben itt élő 9 milliárd embernek a mostaninál háromszor több erőforrásra lesz szüksége: évente 140 milliárd tonnára. Ráadásul a „fejlődő országok” középosztályába tartozó 2 milliárd ember fogyasztása várhatóan már 2020-ra megháromszorozódik. Az élelmiszer-, takarmány- és rostanyagszükséglet előreláthatóan 70 százalékkal növekszik, ám az ezeket előállító ökoszisztémák 60 százalék már sérült. Az elmúlt 5 évben az európai vállalkozások 75 százaléka a nyersanyagárak emelkedését tapasztalta.
Nem nehéz belátni: az egyenletnek így nincs megoldása.
Ehelyett egy új, előremutató növekedési modellt kell keresnünk, amely kiszámíthatóságot, stabilitást és – leginkább – fenntarthatóságot ígér. Fenntartható növekedés és erőforrás-hatékonyság nélkül Európa soha nem lesz verseny- és alkalmazkodóképes.
Nem csak arról van szó, hogy a régi recept már nem hatásos, hanem arról, hogy a világ, amelyben növekedni igyekszünk, megváltozott. 1990-ben 1 milliárd ember vett részt a világgazdaságban és az erőforrások felhasználásában. 2000-re ez a szám – Kínának, Indiának és más feltörekvő gazdaságoknak köszönhetően – 3 milliárdra emelkedett. De erőforrásból nem lett több.
Szerencsére a helyzet nem teljesen kilátástalan, sőt végtelen lehetőséget hordoz magában. Mindössze azon múlik, megtanulunk-e a kevesebből többet kihozni: ez az Európai Unió energiahatékonysági programjának az alapelve. Legutóbbi jelentésében a McKinsey úgy érvelt, hogy az erőforrás-termelékenység haszna 2030-ig akár a 3,5 trillió dollárt is elérheti, ráadásul ha a kevesebből többet érünk el, annak az éghajlat is hasznát láthatja, amivel máris félúton vagyunk klímapolitikai céljaink elérése felé.
Az erőforrás-hatékonyság az Európa 2020 stratégiának és a gazdasági kormányzásnak is szerves része: egyaránt érvényesül a jelentősebb energiaügyi, közlekedési, mezőgazdasági, halászati, kohéziós, kutatási és fejlesztéspolitikai jogszabályjavaslatokban. Mindezekre az erőfeszítésekre úgy tekinthetünk, mint amelyek a fenntartható növekedésre való globális átállás részét képezik.
A jövő gazdaságára az Európai Uniót kizárólag a válságból való fenntartható kilábalás készítheti fel. Ez a leendő gazdaság aligha alapulhat a 20. század erőforrás-intenzív növekedésére. Ha más nem, a globális tendenciák – a népességnövekedés és a természeti erőforrások kimerülése – rákényszerítenek gondolkodásunk megváltoztatására.
A vállalkozások máris szembesülnek a legfontosabb nyersanyagok árának emelkedésével, és válaszként megpróbálják őket hatékonyabban felhasználni. Az európai vállalkozók innovatív módszerekkel javítják az erőforrás-termelékenységüket. Azonban hosszú út áll még előttünk. A vállalkozások ezért a politikaformálókra tekintenek, hogy adjanak olyan kereteket, amelyek között biztonsággal ruházhatnak erőforrás-hatékonysági projektekbe, és amelyek között ezek az erőfeszítéseik meg is térülnek.
A politikaformálók, vállalkozások, kutatók és polgárok cselekvésének összehangolására az Európai Bizottság létrehozta a magas szintű Energiahatékonysági Platformot, amely az erőforrás-hatékonyabb Európa megteremtésére irányuló terv végrehajtásához fog útmutatást és tanácsot adni. Számos vállalkozás aktív elkötelezettsége szavatolja, hogy az erőforrás-hatékonyság nem csupán a „zöld gazdaság” ösztönzéséről fog szólni, hanem az egész gazdaság kizöldítéséről.
Nincs vesztegetni való időnk. Az Európai Energiahatékonysági Platform felhívja a vállalkozások, munkaerő-piaci és civil szervezetek vezetőit, hogy támogassák az erőforrás-hatékonyságot, és a körkörös gazdaság és társadalom felé történő átmenetet. Ez az erőforrás-hatékony és tartós növekedés egy erőteljes európai ipar felé mutatna kiutat a válságból. A körkörös, erőforrás-hatékony és alkalmazkodóképes gazdaságot szociálisan mindenkire kiterjedő és felelős intézkedésekkel kell megvalósítani, például a környezetre káros támogatások megnyirbálásával, az irányt világosan mutató célok és a haladást pontosan mérő mutatók meghatározásával, az innováció ösztönzésével, valamint az erőforrás-hatékony technológiákba, rendszerekbe és készségekbe történő köz- és magánpénzből megvalósuló beruházások felgyorsításával.
Nincs más választásunk: szembe kell néznünk az erőforrások szűkülésével és áruk növekedésével. Az erőforrás-hatékonyság nem egy döntés vagy egy politikai opció, hanem elkerülhetetlen valóság. Választani csupán abban tudunk, hogy elkezdjük most átalakítani a gazdaságot, és így – az erőforrás-hatékonyság javításával – a növekedésnek és munkahelyteremtésnek fenntarthatóbb forrásokat találunk, vagy csak akkor reagálunk, amikor már a gazdaság roskadozása, az erőforrások hiánya és a rekordokat döntő árak erre kényszerítenek.
