Forradalom az oktatásban
A világon nincs olyan iparág, ahol a tíz meghatározó cég ma ugyanaz lenne, mint 1960-ban volt. Egy kivétel van: az amerikai felsőoktatási ipar, ahol ugyanazok az egyetemek vezetik a listát, mint 50 éve. A jövő azonban ebbe az ágazatba is megérkezett – a tömeges online kurzusok formájában.
A felsőoktatás némileg olyan helyzetben van, mint a zeneipar, amikor megjelent az első filecserélő, a Napster. „Jelenleg 2,4 millió diákunk van. A legnagyobb tanulság számomra, hogy mennyire alábecsültem ennek a dolognak a hatását világszerte. Tényleg nem tudtam elképzelni, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen frenetikus lesz” – mondta néhány hete a svájci Davosban, a Világgazdasági Fórum egyik panelvitájában Daphne Koller, a Coursera nevű internetes oktatási platform elnöke. A vitában neves résztvevők mondták el véleményüket: Bill Gates, a Microsoft korábbi elnöke, Peter Thiel, a Facebook első komoly finanszírozója, az amerikai Harvard és az MIT volt elnökei és a Gramen bank alapítója. A Coursera nem tesz egyebet, mint online kínálja 33 egyetem 197 kurzusát. Ha van internet és megfelelő nyelvtudás, akkor máris kezdődhet a tanulás. A platform 2012 tavaszán indult, vagyis nem egészen egy év alatt szerzett ennyi „hallgatót”. Imponáló az egyetemi lista: több jó nevű amerikai felsőoktatási intézmény, a Princeton, a Stanford, a California Institute of Technology vagy éppen Ázsiából a Hong Kong-i egyetem vesz részt a programban, és ajánl ingyenes kurzust.
Az online kurzusok hatása rendkívüli, a magyarázat pedig egyszerű: amerikai szövetségi adatok szerint 2000 és 2010 között az Egyesült Államokban 72 százalékkal nőtt a négyéves képzés során megszerezhető BA diploma költsége. Ezen idő alatt viszont 14,7 százalékkal csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatott BA diplomás 25–34 éves amerikaiak átlagkeresete. A többi fejlett ipari országban is hasonló folyamatok játszódtak le, a fejlődő országokban pedig folyamatosan nő a kereslet a friss, egyszerűen elérhető tudás iránt.
Mivel a költségnövekedést hosszú távon aligha lehet finanszírozni, az olcsóbb vagy ingyenes szolgáltatások könnyen betörhetnek a piacra. Emellett a globális oktatási iparnak mostanra kialakultak a technikai-nyelvi feltételei is. A davosi beszélgetésen Peter Thiel arra figyelmeztetett, hogy az oktatásban éppen olyan buborék alakult ki, mint korábban az ingatlanpiacon, a költségek 1980 óta szerinte 400 százalékkal emelkedtek – nagyobb mértékben, mint az egészségügyben. Az amerikai diákok adóssága ezermilliárd dolláros mértéket ért el.
„Azt kellene tisztázni, hogy mit értünk az oktatás mint áru alatt? Ideális esetben tanulni akarunk, de a dologra úgy is tekinthetünk mint egy biztosításra. A szülők biztosítani akarják a gyerek jövőjét, ezért befizetnek egy összeget. Az oktatás emellett versenyként is működik: jobb egyetem, jobb állás. El kellene dönteni, mit várunk az oktatástól” – mondta Thiel.
A Wikipédia alapítója, Jimmy Wales szerint a többség még mindig nem értette meg az elmúlt 30 év változásainak jelentőségét, a hagyományos oktatás nem változott, miközben egyre fontosabb az informális képzés, régen az emberek a könyvtárakban lexikonokat olvastak, most pedig a Wikipédiát. Bill Gates úgy vélte, a minőség mindent visz, és a következő 5 évben hatalmas változások következnek be az oktatási iparban; a mostani kurzusok 90 százaléka elbukik, és csak a legjobbak maradnak. A kérdés az, hogy ki hitelesíti a kurzusokat, hogy mögöttük megfelelő tudás áll? A kérdésre már alakul a válasz: a Coursera tavaly ősztől tárgyalásokat kezdett az amerikai szövetségi hatóságokkal a kurzusok állami elismeréséről.
A Harvard volt elnöke, Larry Summers szerint a mostani viták hasonlítanak azokhoz, amelyeket az 1940-es évek végén a fogak épségéről folytattak. A fogorvosok sokat beszéltek a fogmosásról, miközben a fogak épségének megőrzéséért a klórozott víz tette a legtöbbet.
