Google-alelnök: A térképészet új aranykora
A digitális térképek éppoly dinamikusak, mint az általuk megjelenített közösségek, és a felhasználó igényeinek megfelelően személyre szabhatók. A növekedés újabb lehetőségeit teremtik meg, javítják az egészségügyi ellátáshoz és más szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hozzájárulnak a társadalmi fejlődéshez, és kitágítják az emberek világképét.
Noé Diakubama, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó, jelenleg Párizsban élő emigráns az évszázad rettenthetetlen úttörőinek egyike. Noé online eszközökkel elkészítette falujának, Mbandakának első térképét, amelyet ő és felesége 2009 óta több mint 100 ezer alkalommal módosított. Noénak köszönhetően Mbandaka – szó szerint – felkerült a térképre, az ott élő emberekkel együtt. Noé nem az egyetlen úttörő: az online térképkészítők népes és gyarapodó tábora csak úgy ontja a hasznos, mindenki számára elérhető térképeket a kevéssé ismert területekről – átalakítva eközben az ott élő emberek életét is.
A XV–XVII. században, a felfedezések korában Kolumbusz, Magellán vagy James Cook számtalan veszéllyel dacolva jutott el távoli tájakra Új-Zélandtól Új-Fundlandig, és utazásaikról részletes térképeket is készítettek. Ezzel kitágították az ismert világot, segítették a kereskedelmet, és meggyorsították az ipari forradalomhoz vezető folyamatot.
Napjainkban Noé és társai a térképészet második aranykorának élharcosai. A pontos térképek ma is nagy segítséget jelentenek: felszámolják a földrajzi korlátok egy részét, olyan eszközök, amelyek segítségükkel az úti célok és az ügyfelek is könnyebben elérhetők, és amelyek gazdagítják a képet, amelyet a világról alkotunk.
Az internet átalakítja a térképkészítés folyamatát, és a nem szakképzett „térképész polgártársak” számára is lehetővé teszi, hogy együtt dolgozzanak a bátor kalandorokkal és a profi geográfusokkal. Ezek a térképészek – akiknek egyetlen közös jellemzője, hogy rendelkeznek internet-eléréssel – megragadják a lehetőséget, és megörökítik az általuk ismert és kedvelt helyeket. Az online eszközök, amilyen például a Google Map Maker, segítik őket abban, hogy részt vegyenek a világ digitális térképének elkészítésében. Akadnak, akik „térképész partikat” szerveznek, amelyeken a közösségek összegyűlnek a számítógépek előtt, és olyan részleteket is megosztanak egymással, amelyek kívül esnek a szűkebb értelemben vett kartográfia határain. Az emberi elemek – népszerű kávéházak, helyi sétautak – számba vételével nem csupán hasznos eszközök jönnek érte, de a közösségek is jobban megértik magukat.
A digitális térképek éppoly dinamikusak, mint az általuk megjelenített közösségek. A papíralapú térképek csak statikus elemeket – folyókat, hegyeket – képesek megjeleníteni, és nehéz frissíteni őket, amikor új épületeket húznak fel, megváltozik az utak nyomvonala, vagy éppen megnyílik egy új étterem. A digitális térképek ezzel szemben egyik pillanatról a másikra módosíthatók, aminek eredményeképpen a helyiek nyomon követhetik a változásokat, a látgatók pedig – bizonyos mértékig – az ismeretlen vidékeken is helybelinek érezhetik magukat.
Egy digitális térkép a felhasználó igényeinek megfelelően személyre szabható. Egy lelkes kerékpárosnak például olyan térképre lehet szüksége, amely a kerékpárutakat mutatja, és információval szolgál a terepviszonyokról is. A gyalogos turisták viszont inkább olyan térképeket szeretnének, amelyek a speciális látványosságokat és a közlekedési kapcsolatokat is feltüntetik. Az ilyen változatok a világot sokmilliónyi verzióban mutatják meg – és mindegyik pontos.
A digitális technológia a világ legkevésbé fejlett régióra különösen erőteljes hatást. A Google Maps 2008-ban az afrikai utak 20 százalékát tüntette fel, tavaly már háromnegyedüket; azoknak a városoknak és falvaknak a száma, amelyekről részletes térkép áll rendelkezésre, több mint 1000 százalékkal nőtt. Ez nem csupán a kereskedelmet és a szállítást segíti, de szükség esetén a segítség is hamarabb érkezhet meg, ami évente több ezer emberéletet jelent. A digitális térképeknek és a műholdas navigációnak köszönhetően évente 3,5 milliárd liter üzemanyaggal kevesebbet fogyasztunk, és több mint egymillió órával kevesebbet töltünk utazással. A farmerek könnyebben eljuttathatják termékeiket a piacra, és hatékonyabb öntözőrendszereket építhetnek ki, ami a globális mezőgazdaságnak évente 8–22 milliárd dollárnyi megtakarítást jelent.
A „térképész polgártársak” mozgalma azt ígéri, hogy hamarosan a világ minden tenyérnyi helyéről pontos képet kapunk. Ez a növekedés újabb lehetőségeit teremti meg, javítja az egészségügyi ellátáshoz és más szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hozzájárul a társadalmi fejlődéshez, és – mind szó szerinti, mind átvitt értelemben – kitágítja az emberek világképét.
A felfedezőknek hajdan tengerre kellett szállniuk, dacolniuk kellett a zord időjárással és a szervezetüket legyengítő betegségekkel, nem tudva, hogy merre tartanak, és gyakran azt sem, hogy hazatérnek-e egyáltalán. Bár napjaink kartográfusainak nem ezekkel a kockázatokkal kell szembenézniük, ők is egy utazás részesei, amelynek célja a tudás bővítése, az izgalom és a jobb élet.
