Javuló magyar kilátások
Az infláció a tavaly szeptemberi 6,6 százalék után márciusra 2,2 százalékra csökkent, döntően a bázishatás, valamint a gáz- és áramár 10 százalékos csökkentése, kisebb részben a recesszió miatt. A kormány júliustól a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak 10 százalékos csökkentését tervezi, ami – a kosár 2,5 százalékos részéről lévén szó – további 0,2 százalékpontos csökkentést hozhat. A gáz- és áramár a tervek szerint 2014 nyarára összesen 30 százalékkal csökken, ami a háztartások körében optimizmusra adhat okot.
A szuperbruttó kivezetése és a csökkenő infláció miatt a háztartások rendelkezésére álló jövedelme nőtt. Éves átlagban 3 százalékos nettóbér-emelkedést és 2,6 százalékos inflációt feltételezve a reálbérek a tavalyi 3,4 százalékos csökkenés után az idén kis mértékben emelkedhetnek is. A háztartások mérlege emellett 2008 óta javul, a GDP 35-36 százalékára rúgó hitelállomány immár nagyjából megfelel a csehországi és a lengyelországi szintnek.
A háztartások vásárlóerejének és pénzügyi helyzetének javulása lendületet adhat a fogyasztásnak. A fogyasztói bizalom 2012 vége óta javuló tendenciát mutat, valamennyi jövedelmi kategóriában nő a következő 12 hónapban nagyobb bevásárlást tervezők aránya – szemben például a csehországi vegyes vagy stagnáló trenddel. A fiskális megszorítás, valamint a bizalomerősödés tényleges vásárlásokban való megnyilvánulását övező bizonytalanság miatt a lakossági fogyasztás idei bővülését illetően továbbra is óvatosak vagyunk. A 2012-es 1,4 százalékos visszaesés után az idén mínusz 1,2 százalékot valószínűsítünk (korábbi prognózisunk mínusz 1,4 százalék volt).
Az idei növekedés fő motorja az exportra termelő autógyártás lehet; a kormány által – többek között a Daimlerrel, a Suzukival, az Audival, a Continentallal és a Hankookkal – megkötött stratégiai megállapodásokban a feldolgozóipar és az elektronikai szektor prioritása érvényesül. A Daimler a bővülő keresletre hivatkozva áprilisban váltott hatnapos munkahétre, és jelezte, hogy fontolgatja a 7 napos munkahét bevezetését is (amit az új munkatörvénykönyv lehetővé tesz). Az ősszel új modell gyártásába kezdő Suzuki az idén a termelés 15 százalékos bővülésére számít.
Az autószektor a beszerzési menedzser indexekre (BMI) is pozitív hatást gyakorolt, a mutató hónapok óta a bővülést jelző 50 feletti tartományban jár, és magasabb, mint Csehországban vagy Lengyelországban (ahol 50 alatt van). Az összehasonlításban ugyanakkor elkél némi óvatosság, mivel a magyar felmérést helyi szervezet, nem pedig a Markit készíti, amely valószínűleg egységesebb képet ad az európai országok – köztük Németország, Csehország és Lengyelország – feldolgozóiparáról. A magyarországi BMI – bár a jelenleginél kisebb mértékben – tavaly is meghaladta a régiós mutatókat, ez a különbség azonban az iparitermelés-adatokban nem mutatkozott meg.
Kisebb pozitív hatást gyakorolhat a növekedésre a jegybak által meghirdetett Növekedési Hitel Program is. Bár ezt kezdetben valószínűleg a régi és drága hitelek kiváltására használják majd a cégek, az eredményekre pozitív hatást gyakorolhat, és csökkentheti a beruházások visszaesésének mértékét. Az új jegybankelnök hivatalba lépése ezen felül zökkenőmentesebb volt, mint vártuk, a forint viszonylag stabil maradt, ami pozitív hatást gyakorolhatott a magánszektorbeli keresletre. A jegybanki program alapján tarthatóbbnak tartjuk 2014-es, 2,6 százalékos GDP-növekedés prognózisunkat is.
