Hende: Újrafegyverkezésre van szükség

– Mekkora költségvetése lesz a Nemzetközi Repülőnapnak?
– Az idei büdzséből mintegy 500 millió forintot fordítunk a legnagyobb szabású rendezvényünkre. Ez kisebb összeg, mint korábban, a rendezvény mégis nagyobb volumenű lesz. Sok tételt sikerült megtakarítani technikai átszervezésekkel, megszűntettük a többszörös megbízásokat, a kiszervezéseket. Például a parkolásra olyan területeket fogunk igénybe venni, amelyeket nem kell bérelni. A rendezvény reményeink szerint nullszaldós lesz.

– Vannak-e egyéb támogatói az eseménynek?
– A Mol biztosítja a repülőgépek üzemanyagait, mintegy 140 millió forint értékben. Olyan állami cégek is megjelennek, mint a Tokaj Kereskedőház, a Magyar Posta, vagy a Szerencsejáték Zrt. A MÁV és a Volánok féláron utaztatják az elővételben megvett jegyek gazdáit. 2000 ingyenjegyet a kormánymegbízottak segítségével szociálisan alapon kiosztunk az országban, az ő utaztatásuk költségeit is fedezik a közlekedési társaságok. Nem kell jegyet venniük a 7 éven aluliaknak, és vasárnapra a honvédség állományába tartozóknak sem. A jegyárak a szponzoroknak köszönhetően nem emelkedtek az elmúlt évekhez képest.

– Miért csak 2010-ben tartották meg legutóbb a rendezvényt?
– Főként költségvetési okok miatt. Be kellett azonban látnunk, hogy az emberek várják ezt a rendezvényt.

– Mekkora volumenűnek számít Európában a repülőnap?
– A kontinens 4. legnagyobb rendezvénye volt 2010-ben, de egy szaklap a legjobban kivitelezettnek értékelte. A két napra 100-200 ezer vendéget várunk. A honvédség részéről több ezren fogják biztosítani a rendezvény lebonyolítását, ami óriási logisztikai feladat. Összesen 25 ország légierejét hívtuk meg.

– A kötelékrepüléseken kívül mit mutatnak be majd?
– Bemutatjuk azokat a fejlesztéseinket is, amelyek a magyar hadiipar újjászületését is megtestesítik. Ilyenek a teljesen magyar fejlesztésű pilóta nélküli repülőgépeink. Civil feladatok ellátására is alkalmasak, eltűnt személyek keresésére, vad-, vagy halállomány számbavételére, árvízi helyzet megfigyelésére, gáz- és villanyvezetékek ellenőrzésére. A világpiacon is akarjuk értékesíteni, 40 százalékkal olcsóbban tudnánk előállítani a drónokat. A Hadik-terv alapján a fejlesztéseket a Honvédelmi Minisztérium hadiipari klasztert alkotó négy részvénytársasága fogja elvégezni, de csatlakozhatnának beszállítóként a hazai kkv-k is.

– Milyen fejlesztéseket lehet még értékesíteni a világpiacon?
– Kifejlesztettünk egy arzénmentesítési technológiát. Ennek a magyar világszabadalomnak a lényege egy gabonatermelési melléktermékből hasznosított szorbens anyag, amely megköti a káros anyagokat, mint az arzén, a bór, vagy a fluor. Az országban több mint 100 víztisztító konténert állítunk fel az, hogy biztosítani tudjuk a lakosság arzénmentes vízellátást, amit az uniós csatlakozáskor vállaltunk. Ennek költsége 5 milliárd forint, de ha ezt nem biztosítanánk, akkor napi 100 ezer eurós bírságot kellene fizetni a magyar államnak. A végleges változat kiépítésében is részt kívánunk venni, erre az unió mintegy 140 milliárd forintnyi forrás biztosít, amit ha elnyernénk visszaforgatnánk a honvédség fejlesztésére.

– Említette a kiszervezések megszűntetést. Miért volt erre szükség?
– Az outsourcing a kormányváltás előtt szinte főszabályként működött a honvédségnél. Ezt megfordítottuk. A honvédség nem lehet kiszolgáltatva a külső beszállítóknak. Sok pazarló külső megállapodást megszűntettünk, amelyeknek korrupciós kockázata is volt. A HM költségvetése egyharmadával csökkent az elmúlt három évben, ennek ellenére a honvédség teljesítménye növekedett. Van négy részvénytársaságunk és egy kft-énk, ezek a cégek, amelyeknek rendelkezniük kell azokkal a képességekkel, amelyek nem katonai jellegűek, a katonai képességeket a honvédségnek kell biztosítania.

– Mely területen szűntek meg például a külsős megbízatások?
– A katonai objektumok őrzését korábban civil biztonsági cégek látták el. Ez önmagában elég vicces volt, mivel 50 év feletti, néha testesebb hölgyek fekete kezeslábasban, az övükön egy gázspray-vel vigyáztak az őrtornyokban az állig felfegyverzett katonákra. Ma már a saját önkéntes tartalékosaink végzik az őrzésvédelmi feladatokat, akik egyben a HM EI Zrt. munkavállalói is, mintegy kétezren. Katonai fegyelem alatt állnak, bármikor igénybe vehetők, például katasztrófavédelmi feladatokra, pluszköltségek nélkül. Az ingatlanok fenntartásában és kezelésében is egyre nagyobb mértékben átadjuk ezeket a feladatokat az alakulatoknak.

– Olcsóbb lett-e így az objektumok őrzése?
– Nem, de többet kapunk érte. Előfordult a külsős cégeknél, hogy feketén alkalmazták embereiket. A HM EI Zrt. alkalmazottainak rendes bért fizetünk a járulékokkal együtt. Ez mintegy 1,5 milliárddal kerül többe, összesen mintegy 10 milliárdba évente. A járulékok viszont visszafolynak a büdzsébe. Ha 2000 önkéntes tartalékost állítanánk rendszerbe, akkor az 3 milliárdba kerülne. Az önkéntes műveleti tartalékosok között többen szolgálati nyugdíjasok voltak, akiket nem kell drágán kiképezni. Ez számukra pénzügyileg azért lehet előnyös, mert a szolgálati járandóság után nem kell a 16 százalékos szját megfizetni. A most indult Harcos program keretében sok önkéntes jelentkezett, hogy az Afganisztánt megjárt, különleges műveleti katonáink kiképezzék őket, hogy megismerjék a jelenleg folyó legbonyolultabb műveletet, az afganisztáni háború során követendő harceljárásokat.

– Mit jelent az, hogy kevesebb pénzből növelték a honvédség teljesítményét?
– A NATO a jelenleg zajló 10 éves tervezési folyamatában 45 képességcélt fogalmazott meg. A szövetségen belül csak két ország, az Egyesült Államok és Magyarország tudja csak mindet teljesíteni. A NATO-ban a területen kívüli hadműveletekben való részvételt, a felajánlásait minden tagállamnak magának kell finanszíroznia. A teljesítménymérés rendszerében van egy mutatószám, amely azt mutatja, hogy a szárazföldi erőkhöz viszonyítva mekkora a telepíthető és a műveletben tartott erők aránya. Ebben a mutatóban Magyarország pedig az első, megelőzve az Egyesült Államokat is.

– Változik-e a jövőben a honvédelem költségvetése?
– A kormány 2012 elején azt garantálta, hogy 2012-es képest, 2013-2015-ig nem csökkenti a katonai költségvetést. (Az idei évben végül 7 milliárd forinttal, vagyis 3 százalékkal nőtt a büdzsé.) 2016-tól 2023-ig minden évben a GDP 0,1 százalékával ütemesen emelni fogja. Ha nő a GDP, az összeg is nő majd; mintegy 800 milliárd forintnyi fejlesztési forrásunk lehet, de ez sem lesz elég az eszközcserére.

– Új honvédelmi stratégia szerint mely képességeket kellene fejleszteni?
– Gyakorlatilag mindet. A magyar honvédség a rendszerváltás óta az egy jelentős Gripen programot leszámítva nem szerzett be haditechnikai eszközöket. Amit használunk, annak túlnyomó részét még a Varsói Szerződés idején gyártották, 30-40 éve. Tíz év múlva minden tönkremegy, újrafegyverkezésre van szükség.

– Mi a helyzet az öregedő helikopterekkel?
– A szovjet típusú, MI helikoptereink hadrafoghatósága belátható időn belül megszűnik. Ezeknek a gépeknek az üzemidejének a meghosszabbítása nagy ráfordítással lenne lehetséges néhány évre. Egy új, nyugati technológiára való átállás drágább lenne, de a beruházási összeg 40 évre terülne szét és az egy repülési órára vetített költség fele lenne, mint a felújított szovjet gépeknek. Most fogalmazzuk meg azokat a képességkövetelményeket, amelyekre a magyar honvédségnek és Magyarországnak szüksége van. A politikai erőkkel egyeztetve úgy indítjuk el a tendert, hogy arról a következő parlamenti ciklusban születhessen döntés. A szállító helikopterek a civil lakosság számára is fontosak, például a légi mentésben, az árvízvédelemben, a tűzoltásban. A márciusi rendkívüli időjárás idején például a mi helikoptereink emelték ki a keleti országrészben kidőlt villanyoszlopokat.

– Milyen képességekben sikerült előrelépni?
– Kedvezően tudtuk módosítani a Gripen-szerződést. Tíz év helyett húsz évig kapjuk a szolgáltatást, amely alapján rendelkezésre állnak a gépek. A második tíz évre eső költség 2016 és 2026 között pedig nem fogja elérni az első 10 év költségének a felét. Az első tíz évből át tudtunk csoportosítani az utolsó négy évről több mint 100 milliárd forintot. Magyarország így tíz évvel tovább rendelkezik a térségben piacvezető, negyedik generációs harci géppel. Így tudunk bekapcsolódni Olaszországgal közösen Szlovénia légterének védelmébe, illetve két géppár kitelepül a balti államokba szintén légtérvédelemre. Ehhez az is kellett, hogy tízéves huzavona után sikerült megoldani a háromdimenziós radar elhelyezését is Medinán. A költségek 90 százalékát a NATO állja, s 19 évig hozzájárul a működtetés költségeihez is. Kiemelkedő katonai egészségügyi képességünk is van. Németországgal közösen egy olyan telepíthető tábori kórházat fogunk kialakítani, amelyben tábori körülmények között, bonyolult műtétek végzésre is alkalmas berendezéseket és folyamatokat tartanának készenlétben. Mindennek az alapja és a bázisa a magyar honvédség egészségügyi központja, a Budapesti Honvédkórház. Kevesebb pénzből többet teljesítünk, képességeinket a NATO-ban is elismerik.

Honvédelmi miniszter.

Született: Szombathely, 1960. II. 5.

Diploma: ELTE jogi kar, 1983.

Szombathelyen volt ügyvéd 1987 és 1991, valamint 1994 és 1998 között. 1991 és 1994 között főosztályvezető, majd kabinettitkár a Honvédelmi Minisztériumban. 1988 és 2004 között az MDF tagja, majd átlépett a Fideszbe. 1998 és 2002 között az igazságügyi tárca államtitkára. 2010-től honvédelmi miniszter.

Nős, két gyermek apja.

Honvédelmi miniszter.

Született: Szombathely, 1960. II. 5.

Diploma: ELTE jogi kar, 1983.

Szombathelyen volt ügyvéd 1987 és 1991, valamint 1994 és 1998 között. 1991 és 1994 között főosztályvezető, majd kabinettitkár a Honvédelmi Minisztériumban. 1988 és 2004 között az MDF tagja, majd átlépett a Fideszbe. 1998 és 2002 között az igazságügyi tárca államtitkára. 2010-től honvédelmi miniszter.

Nős, két gyermek apja. -->