Vezetőt még nem találtak a szervezet élére, a helyettese már megvan
Különösen indul az építőipari viták rendezését várhatóan alaposan felgyorsító szervezet, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) története. A nemfizetés mellett a nézeteltérések egyik leggyakoribb oka az ágazatban a késedelmes teljesítés, illetve az ebből adódó kötelmek rendezése. Ennek tükrében finoman szólva is pikáns, hogy a tervek szerint július 1-től már működő testület még nem kezdhette meg érdemi tevékenységét – igaz, akár pozitívumként is felfoghatjuk, hogy ehhez lényegében csak néhány aláírás hiányzik.
Persze néhány hét ide vagy oda nem sokat számít, legfeljebb a pénzükre hiába váró vállalkozók számára tűnhet hosszúnak a várakozás. Túlzás lenne csodát várni ettől az egyetlen szervezettől, és az ágazati szereplők nem is számítanak azonnali és mélyreható változásokra. Azonban a vitás kérdések gyors rendezésének lehetősége már önmagában bírhat olyan hatással, hogy legalább elgondolkodásra késztesse azokat a cégeket, amelyek mondvacsinált okokra hivatkozva kerülnék el a fizetést.
Azt, hogy a TSzSz létrehozása elhúzódó folyamat lesz, már az is előrevetítette, hogy a szakemberek kinevezéséhez is két miniszter aláírására van szükség. Sőt, a vezetők kiválasztásához már három minisztérium, a nemzetgazdasági, a közigazgatási és igazságügyi, illetve a belügyi tárca egyetértése szükséges. Talán ennek a feltételnek tudható be, hogy vezetőt még nem találtak a szervezet élére, a helyettese azonban már megvan.
Az építőipari szereplők érdeke, hogy minél előbb megkezdje működését az új szervezet, de a teljes ágazat helyzetének javításához számos egyéb intézkedésre is szükség lenne. Így például a közbeszerzések valóban átláthatóvá tétele, az uniós források lehívásának felgyorsítása, vagy éppen az épületenergetikai beruházások felpörgetése nélkül sokáig tarthat és rendkívül fájdalmas lehet a kilábalás a recesszióból.
