Jobban teljesít
A magyar gazdaság sokkal jobban teljesít, mint az elmúlt két és fél évben bármikor. A KSH gyorsbecslése szerint 1,7 százalékkal nőtt a GDP, amiben fontos szerepet játszott a kedvező mezőgazdasági teljesítmény, az autóexport felfutása, az építőipart pedig az út- és vasútépítések húzták felfelé.
A növekedés szempontjából kedvező, hogy a tavalyi aszály sújtotta évet most egy jó termés követi, ám ez csak arra világít rá, hogy a kisebb súlyú mezőgazdaság igen volatilis teljesítménye jelentős hatással van a gazdaság egészére.
Az ipar közben komoly szerkezetváltáson megy keresztül. Az autóipar végre jelentősen hozzá tud járulni a növekedéshez, ugyanakkor a többi feldolgozóipari ágazatban nem látni érdemi bővülést. Nem csak ebben a tekintetben látható kettősség: a belföldi értékesítés trendszerűen csökkent az elmúlt években, míg az exportértékesítés bővülését az utóbbi időszakban a járműgyártás indította felfelé.
Az építőipart pedig 7 év lejtmenet után leginkább az európai uniós pénzek lehívásának gyorsulása pörgeti; miközben a lakásépítések komoly visszaesést mutatnak. Varga Mihály utalt arra, hogy az elmúlt hónapok hitelprogramjait a magánlakások építésére is kiterjeszthetik. Ám ez ma, a súlyos adósságproblémák idején további komoly veszélyeket jelenthet.
A mezőgazdaságtól nem lehet várni, hogy évről évre jelentősen javuló teljesítményt mutasson, miközben az EU-s források lehívásának gyorsulása sem lehet évekig tartó folyamat, az ipar pedig szinte „egy lábon” áll. Bíztató ugyanakkor, hogy a szolgáltatások kissé javulnak.
Tavaly július és szeptember között éppen akkorát esett a gazdaság, mint amekkorát most növekedett. Az idei utolsó negyedévben ennél is nagyobb lehet a bővülés, hiszen a fenti tényezők kitarthatnak, és a tavalyi év azonos időszakában 2,7 százalékos volt a GDP visszaesése. Vagyis a jelek szerint leginkább a bázishatás az, ami sínen tartja a gazdaságot.
