Ha valaki többet akar visszafizetni a banknak annál, amit muszáj, hát tegye
Október végére kifulladt a sokszor meghosszabbított árfolyamgát, ebben a hónapban a jegybank adatai szerint már kevesebben léptek be a konstrukcióba, mint ahányan kikerültek belőle. A többszöri határidő-hosszabbítás, majd végtelenítés ellenére az adósok kevesebb mint 40 százaléka döntött csak úgy, hogy igénybe veszi ezt a védőernyőt.
Pedig az árfolyamgátnak szinte csak előnyei vannak, matematikailag kiszámítva szinte mindenkinek megéri belépni. A devizatartozás egy részét ugyanis a három havi buborral kamatozó forinthitelre cserélheti az adós, amelynek kamata tegnap 3,17 százalékos volt, jóval alacsonyabb bármelyik devizahitel kamatánál. Eközben bónuszként a kamatterhek egy részétől is megszabadulhat a devizahiteles. Ennek egyik kézzel fogható eredménye, hogy akik beléptek, azoknak fejenként már 140 ezer forint körüli tartozását vállalta át az állam és a bankok.
Nem erőszak persze a disznótor, ha valaki többet akar visszafizetni a banknak annál, amit muszáj, hát tegye. Az árfolyamgát iránti kereslet visszaesése pedig akár átmeneti is lehet, hiszen novemberben kiterjesztették a kedvezményt a nem teljesítő hitelesekre, illetve azokra is, akiknek az eredeti tartozása forintban számolva meghaladta a 20 millió forintot.
Valószínűleg mindkét körben akadnak majd olyanok, akiket érdekel a kedvezmény, a nem teljesítő hitelesek árfolyamgátas mentésével kapcsolatban mégis fenntartásaim vannak. A jegybanki adatok szerint ugyanis a korábban átstrukturált deviza jelzáloghitelek csaknem fele ismét nem teljesítővé vált, a könnyítések tehát hosszú távon bizonyos adósoknál nem váltak be. Az is elgondolkoztató, hogy a jegybank felmérése szerint a teljesítő adósok negyede is csak azért nem vette igénybe az árfolyamgátat, mert jobbra várt. A nem teljesítő adósok között is nyilván vannak, akik hasonlóan vélekednek, és a csodára várnak.
