Sírás lesz a vége
Furcsa „játék”kezdődött el Magyarországon. A kormány és a bankok a résztvevői. Meg mi is, bár inkább kívül maradnánk. De nem lehet. A kormány szorít egyet, a bankok is. Ez általában nem tetszik a kormánynak, ezért még nagyobbat szorít. A bankok is. A kormány a bankokon, a bankok meg az ügyfeleken: vállalatokon vagy magánszemélyeken. Valamit vissza akarnak hozni a kormányzati szorítások miatt megcsappanó jövedelmükből. És ez így folytatódik, ki tudja meddig.
Most éppen az ingyenes készpénzfelvételnél folyik a játék. Ha törvényesen jár a kétszeri ingyenes pénzfelvét, százötvenezer forintig, akkor miért van az, hogy egyes automaták csak maximum ötvenezret fizetnek ki? – kérdezi nyilvánosan a Fidesz frakcióvezetője. Ez trükközés, az emberek becsapása. Ha az – s kiderült, erre is van példa -, jogos a kritika. Ám az is előfordulhat, hogy technikai átállításra van még szükség. Vagy csak a személyes limit volt ennyire beállítva. Február 1-től indul az új időszámítás, akkortól lehet ingyenesen, havonta kétszer, összesen százötvenezer forintot felvenni. Addig korai a reklamáció.
Vagy mégsem? Sokaknak tetszhet Rogán Antal üzenete: „nem érdemes trükközni, mert Ludas Matyi módjára, ahogy ő Döbrögin, háromszor fogjuk leverni rajtuk”. Mármint a bankokon. S hogy a bankok is értsenek a szóból, felidézte: ha az energiaszolgáltatók nem tartják be a rezsicsökkentés szabályait, 500 millió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki rájuk. Ez vár a bankokra is – mondta a Fidesz politikusa. Néhány energiaszolgáltatót már valóban megbüntettek pármillió forintra, leginkább azért, mert nem szabályosan tüntette fel, mennyit takarít meg a fogyasztó a kormány intézkedéseivel. Vagy a betű mérete, vagy elhelyezése nem stimmelt. Azóta rend van. Olyannyira, hogy akad olyan társasházi közös képviselő is, aki már ajánlott levelet küld a lakóknak a rezsicsökkentés előidézte megtakarításokról. Biztos, ami biztos, nehogy már őt is megbüntessék. Pénz nem számít, a megtakarításból futja a bélyegköltségre.
Tehát jó lesz, ha a bankok vigyáznak. Vigyáznak is. Leginkább arra, hogy a rosszul alakuló pénzügyi számaikat ne hagyják tovább rontani. A legtöbb bank korábban már visszafogta a hitelezést, az év elején emelte a számlavezetési díjat, mások az eddig meglévő ingyenes pénzfelvételi lehetőséget szüntették meg. Szorult helyzetben előkerülhetnek a trükkök is, meg a nem teljesen korrekt megoldások. Ha te így, én is így.
Hogy mi lesz e történet vége? Nem az együttműködésre alapozó, win-win megoldás van kibontakozóban. Így viszont mindenki veszíthet. A polgár ezért védekezni próbál. Azt már látja, hogy a bankok és a kormány csatájából ő veszít a legtöbbet. A bankok drágítanak, ő meg fizet. De már egyre többen mondják, hogy ebből elég, a fizetésüket inkább készpénzben kérik. Joguk van hozzá. S hogy mi lesz ennek a következménye? Az, hogy a gazdaságban újra növekedni fog a készpénzigény. A bankokat kikerüljük, mi magunk intézünk, fizetünk majd mindent. Fogjuk a sárga csekkeket, kitöltjük, elmegyünk a postára, sorban állunk, befizetjük. Persze, ne legyenek illúzióink: a sárga csekk sincs ingyen. Azt meg a szolgáltatók fizettetik meg velünk. És ha sokan választják a készpénzes megoldásokat, akkor újra nagyüzembe kapcsolhat a pénzjegynyomda, sok készpénzre lesz újra szükség. És kezdődik az időutazás, vissza a múltba.
A világ azonban nem erre halad. A készpénz-helyettesítés, a kártyás, s egyéb elektronikus fizetési módszerek az olcsó, kényelmes és korszerű megoldások. Na és? Mindig a nyugatot kell nekünk majmolni?! Unortodox megoldást a fizetéseknél is, készpénzt nekünk, de gyorsan! S akkor már a banki automatákra, meg a kétszeri vagy többszöri ingyen pénzfelvétre sem lesz szükség. Így mulat egy magyar! A baj csak az, hogy sírás lesz e történet vége is.
