Számos kérdést vet fel az Európai Bíróság decemberi ítélete, amely alapján még három hónapig visszaigényelhetik az áfát azok az exportőr cégek, amelyektől a NAV az EU-szabályokat megsértve szedte be az adót. Az elmarasztalt szabályozással az volt a gond, hogy az csupán amiatt vonta meg az adómentességet, ha az EU-n kívüli exportra szánt termék az eladást követő 90 napon belül nem hagyta el az EU területét. Ez pedig az eladó önhibáján kívül, például a vevő által vállalt szállítás késlekedése miatt is előfordulhatott.
Az első kérdés, ami felmerülhet, hogy az ítélet hány céget, és mekkora összegű áfa-visszaigénylést érinthet. A NAV érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy ezek az adatok nem állnak rendelkezésére. Persze, az adóhatóságnak nem is érdeke „reklámoznia” ezt az ügyet, hisz a beszedett adótól nem esik el automatikusan a büdzsé, csak ha az érintett vállalkozások június 18-ig benyújtják kérelmüket.
Az érintett cégek száma elvileg elérheti a pár ezret, az adó mértéke pedig a több tízmilliárdos tételt. Kérdés, hány vállalkozás él majd a lehetőséggel, hiszen az igényléshez akár több száz oldalas dokumentációt kell összeállítani, amelyek több évre visszamenőleg tartalmazzák a szükséges számlákat, áfabefizetési igazolásokat.
További kérdés, hogy az idéntől hatályos új szabályozás mennyiben EU-konform, mert lényegében csak az történt, hogy a 90 napos határidő 360 napra tolódott ki. Az uniós verdikt ugyanis nem a határidőt, hanem az annak túllépését szankcionáló intézkedés túlzott szigorát kifogásolta, amely egy eredetileg áfamentes ügyletet adókötelessé tesz. Az uniós bíróság ezt sommásan úgy fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túllép az adókikerülés és az adócsalás megelőzéséhez szükséges mértéken.
Az viszont nem kérdés, hogy mennyire fontos az adócsalók elleni fellépés, és az sem, hogy nem ez az a terület, ahol vasszigorral kellene fellépni.
