Szakonyi Balázs számítógép segítségével teszi élményszerűvé a letűnt századokat.
Azok a szerencsés szolnokiak, akik saját szemükkel láthatták a török uralta Szolnok városáról készült számítógépes rekonstrukciót, fantasztikus élménnyel lettek gazdagabbak. A XVI. századi szandzsákszékhely minden apró részlete megelevenedett a szemük előtt: a hidak, a várfalak, a bástyák, a dzsámik, a kikötő, a városból kivezető utak. Izgalmas összehasonlításra ad lehetőséget az is, mi állt egykor a ma ismert épületek helyén, hogyan változott a folyók partvonala… Szakonyi Balázs korábban kisebb várak 3D-s számítógépes rekonstrukciós rajzait készítette el. Szolnok „újjáélesztését” Kertész Róbert régésszel közösen, több mint egyéves munkával érték el, de a munka még koránt sincs kész, hisz nem csak, hogy folyamatos fejlesztés alatt áll a rekonstrukció, de az új régészeti leletek alapján is állandóan változtatni kell bizonyos részeken, így ez egy folyamatosan épülő és fejlődő projekt.
– Honnan jött az ötlet, hogy egy egész, XVI. századi várost idézzenek meg?
– A barátnőm szolnoki, így hát sokat jártam a városban, nagyon érdekelt a vár. Sajnos alig maradt a falakból valami, ezért Kertész Róbert régészt faggattam, hosszan elbeszélgettünk a régészeti leletekről. Szinte lépésről lépésre hámoztam ki a részleteket, mi hol lehetett. Aztán közösen nekiláttunk, hogy elkészítsük a 3D-s számítógépes rekonstrukciót. Izgalmas munka volt, de még sok pontosításra lesz szükség. Természetesen nemcsak a 16. századi változatot készítettük el, hanem egész pontosan egy 16. század közepéről, végéről és a 17. század elejéről készült állapotot is, illetve most dolgozunk az Árpád-kori ispáni földvár rekonstrukcióján.
– Mi alapján dolgoztak? Régi feljegyzések, metszetek?
– Minden létező forrást igyekeztünk felhasználni. Egy föld- és favárról beszélünk, tehát az anyagok szinte teljesen eltűntek, elpusztultak. A régi metszetek pedig néha megtévesztőek lehetnek. Szolnok rekonstrukciója elkészítésénél is szembesültünk azzal, hogy néhány régi ábrázolás készítője valószínűleg nem is járt soha a helyszínen. Nem csak a vár formája hibás, de az alföldi települést sokszor hegyekkel ábrázolják a háttérben, illetve egyes metszeteken már a Tisza is hiányzik a város mellől.
– Honnan az érdeklődés a történelmi múlt, a várak iránt?
– Ez gyerekkori szerelem, ami soha nem fog elmúlni. A középkor, ókor iránti rajongásomat az építész szakon tanultak csak elmélyítették. A várrekonstrukciókkal néhány éve kezdtem foglalkozni; rajzolás közben ötlött fel bennem, hogy rengeteg időt vesz el egy szép, pontos grafika befejezése. Mi lenne, ha inkább számítógép segítségével 3D-s rajzokat készítenénk ezekről a pompás műemlékekről? „Civilben” grafikus vagyok, egy animációs stúdióban dolgozom. Többnyire külföldi cégek arculatát, tevékenységi körét bemutató videóit, animációit készítjük.
– Hogyan készülnek a 3D-s rekonstrukciók?
– Amikor elhatározom, hogy elkészítem egy épület – mondjuk egy középkori vár modelljét, először is elolvasok minden fellelhető anyagot a településről, ahol az épület található. A komolyabb munkáknál felveszem a kapcsolatot olyan régészekkel vagy történészekkel, akik a témában jártasak és velük vitatom meg a kérdéses pontokat. Miután sikerült minden szöveges anyagot áttekinteni, átnézem az összes rajzot és metszetet, ami fellelhető az épületről. Rendszerint nem könnyű tehát ezekből a képekből kiszűrni a hiteles részeket. Ilyen esetben hatalmas segítséget nyújthatnak olyan szakemberek rajzai, mint például Kőnig Frigyes munkái. Amennyiben erre lehetőségem nyílik, mindig személyesen is meglátogatom az adott romot, hogy a domborzati viszonyokat és a falak mai állapotát saját szememmel tudjam felmérni, ezen alkalmakkor rengeteg fotót is készítek a helyről.
– Amikor egy egész várost kell rekonstruálni, milyen problémák merülnek fel a tervezés során?
– Szolnok esetében például szinte semmi kézzelfogható nem maradt fenn az akkori településből. A forrásokból ismerjük a részleteket: a hozzávetőleges lélekszámot. Ebből következtetünk a házak számára – a leírásokból pedig a település zsúfoltságára, illetve arra, hogy mely részei voltak sűrűbben lakottak. A hadmérnöki rajzok és a talajmechanikai fúrások segítségével meghatározzuk a település és a folyómedrek formáját. A korra jellemzőek a két-három osztatú, nádfedeles vályogházak, nyilvánvaló, hogy kő nem nagyon fordult elő a térségben, ezért azt csak kiemelt fontosságú épületeknél használták építőanyag gyanánt – ezt pedig a környékbeli elnéptelenedett falvak templomainak lebontásával nyerték.
– A tervezés után következik a grafikai munka. Gondolom, számítógéppel…
– Először szabadkézi skiccek készülnek, majd 3D Studio Max, ArchiCad vagy más építészeti tervezőprogramok segítségével, 3D grafikai szoftverek felhasználásával a végleges munkák. A munka nálam a domborzat elkészítésével kezdődik. Ezt megfelelő léptékű domborzati térképek segítségével készítem el. Az elkészült talajra építem rá az épület vagy épületek falait, majd a tetőszerkezetet. Külön problematikát jelent az elkészült épületek köré növényzetet és élőlényeket elhelyezni, ezzel is növelve a hitelességet, nem is beszélve az időjárásról és a fényviszonyok beállításáról. Az elkészült rekonstrukció aztán lektorálásra kerül, majd nekilátok kijavítani a hibákat. Így egy munka akár hónapokig is eltarthat, de mindez elenyésző áldozat a kész mű megtekintésekor érzett örömhöz képest. A 3D modellből azután tetszőlegesen készíthető állókép bármilyen nézetből, ám az igazi értelme ennek a technológiának az animáció.
– Ha már elkészül egy modell, számítógépen akár virtuális túrán is bejárhatóvá válik egy-egy épület. Mely eddigi munkáira a legbüszkébb?
– Nehéz megválaszolni ezt a kérdést, mert mindig az aktuális munkámat érzem a legerősebbnek. A szolnoki rekonstrukcióra azért vagyok büszke, mert ott egyedülálló dolgot sikerült alkotni, olyat, amit más még nem kísérelt meg elkészíteni.
– Kézenfekvő lenne, hogy a 3D rekonstrukciókat az oktatásban is hasznosítsák?
– Egyértelműen. Az új generációs videojátékok között egyre több olyan típus jelenik meg, ami történelmi közegbe van ágyazva és a fiatalok úgy ismerik meg múltunkat, hogy közben szórakozást is nyújt mindez számukra. És amíg az Assassin’s Creed kaliberű videojátékok lazábban törekszenek a történelemhűségre, addig a Total War-sorozat játékai szinte interaktív történelmi oktatóprogramokként is felfoghatóak. Ez utóbbi játék tervezői olyan komolyságú motort dolgoztak ki a hatalmas számú seregek 3D animációjához, hogy újabban nem egy BBC dokumentumfilmben köszön vissza nagy csaták illusztrálásakor, sőt hazánkban is felhasználták már nem egy ütközet modellezéséhez, mint például a Digitális Legendárium munkacsoport animációiban – mely csapatnak nemrég én is aktív tagja lettem.
– Mi az, aminek a számítógépes rekonstrukcióját leginkább szeretné elkészíteni?
– Sok vár animációit professzionális szinten elkészítették már: a Mátyás-korabeli Budát, Egert, Simontornya várát. Én kisebb, eldugottabb helyen lévő várakat készítek inkább. Rezi, Tátika, Réka-vár, Máré vára, várpalotai Thury-vár. Ezek a rejtett kincseink, elfeledett örökségünk, és fontos, hogy valaki ezeket is elkészítse. De természetesen komolyabb projektek is lesznek a közeljövőben, most épp Sümeg várán dolgozom, illetve Szigetvár és Nagykanizsa is szerepel már a listán (további képek: http://kokovon.blogspot.hu/).
Sokan a várak iránti tiszteletből alkotnak
Hazánkban az egyik legprofesszionálisabb 3D-s történelmi rekonstrukciókat alkotó cég a Pazirik Informatikai Kft., akik többek között a simontornyai vár és a keleméri Mohosvár modelljét készítették el elképesztő részletességgel. Meg kell említeni még a Greenzero által csodálatos részletességgel kivitelezett Eger várának modelljét is. Persze, rengeteg egyéb profi munka készült hazánkban, kezdve a visegrádi palotaépületektől, a kisnánai, diósgyőri és füzéri várakon át Pécs püspökváráig. Sok esetben nem megbízásból, hanem a várak iránti szeretetből születnek csodás rekonstrukciók, mint például Nagy Gábor kiváló munkája a várgesztesi várról vagy a nagyvázsonyiról.
