Kevés pénze marad az OBA-nak
– Sűrű napjaik vannak, hirtelen három hitelintézet is csődbe ment. Mekkora a kár?
– Egyelőre csak az a szám pontos, hogy három hitelintézet csődjéről beszélhetünk, de a konszolidált biztosított betéti adatok egy részét, valamint az ilyenkor szokásos igazolásokat még várjuk. Nagyságrendileg a Széchenyi Hitelszövetkezetnél 2700, a Széchenyi Kereskedelmi Banknál 1400, a Tisza Takarékszövetkezetnél körülbelül 7100 betétesről tudunk, de ezek a számok még változhatnak.
A Széchenyi Hitelszövetkezetnél az előzetes adatok alapján körülbelül 8,8 milliárd, a banknál 14,5 milliárd forintnyi betétről tudunk. A Tiszánál 8,6 milliárd forint a kártalanítandó összeg, de még nem indult meg sem a végelszámolás, sem a felszámolás, így ott még nem tudunk beavatkozni.
– Ha mindezt kifizetik, marad-e még pénz a betétbiztosítási alapban?
– Igen. Nem azt mondom, hogy sok, de marad. Ez azonban lényegtelen, hiszen ha kifutunk a pénzből, tudunk felvenni hitelt, és kötvénykibocsátásra is jogosultak vagyunk. Nem aggódom amiatt, hogy kifutnánk a forrásból.
– Nemrég emelték fel a bankok által befizetendő díjat 0,1-ről 0,14 százalékra. Ez elegendő lesz a pótlásra az újabb hitelintézetek csődje után?
– A takarékszövetkezetek garanciaközössége a napokban áll fel, minden takarékszövetkezetet felvettek a rendszerükbe. Az integráció vélhetően egy hosszú távon is stabil, működőképes rendszer marad, így én nem tartok attól, hogy a közeljövőben további takarékok mennek csődbe. Jövőre én már onnan nem számítok további kártalanításokra. Problémás ügyek persze lehetnek, hiszen a banküzem kockázatos, a devizahiteles ügyek vagy a rossz üzleti modell miatt bármikor mehetnek csődbe hitelintézetek.
– Most tette közzé a CIG Pannónia, hogy 170 millió forintnyi betétje ragadt bent a Széchenyi Bankban. Kik azok, akik nem kaphatnak majd kártalanítást?
– Jellemzően azokat a szervezeteket, intézményeket zárta ki a törvény a kártalanításból, amelyek képesek a kockázatokat megfelelően felmérni a befektetéseik során. Ilyenek a biztosítótársaságok, befektetési alapok, pénzügyi vállalkozások, de a tartósan állami kézben lévő vállalatok, önkormányzatok is. A magánszemélyek közül egyelőre a vezetők és családtagjaik, valamint a könyvvizsgálók vannak kitiltva a biztosítotti körből, de ez jövőre változni fog. Jelenleg ezeknek a betéteseknek a kiszűrése valamelyest késlelteti a kártalanítást.
– A szanálási alap hogyan segítene önöknek?
– A kockázatok kezelésében mindenképpen segítene. Az, hogy van egy szanálási törvény, egy szanálási alap, amelybe gyűlik a pénz, és felállt a szanálási hatóság, egy elsődleges védőhálót képez a hitelintézeti szektorban. Ha egy pénzügyi intézmény elindul a lejtőn, és bekerül a veszélyzónába, segíthet megelőzni még idejekorán, hogy ne fordulhasson elő, hogy a betétesek akár egy rövid ideig ne juthassanak hozzá a pénzükhöz.
– A jövő év közepén lép életbe az OBA működését szabályozó új törvény, melyek a legfontosabb újdonságok?
– Hét munkanapra csökken a kártalanítás ideje, erre elvileg tíz évünk lenne, de mi vállaltuk, hogy már a hatályba lépéstől kezdve tartjuk ezt a limitet. A különböző élethelyzetek következtében például lakás eladásból befolyó összeg miatt átmenetileg kiugró számlaegyenlegeknél nő a kártalanítási összeg, megszűnik viszont a kártalanítás a banki kötvényekre. Ilyen egyébként Magyarország mellett csak Portugáliában volt korábban, a hét napos kártalanításba ugyanis nem férne bele a kötvényesek felkutatása.
