Fordulat a kormány és a hitelintézeti szektor viszonyában
Hirtelen fordulat látszik kibontakozni a kormány és a hitelintézeti szektor viszonyában: az elmúlt napokban ugyanis egy sor olyan bejelentés történt, amelyek nyomán normalizálódhatnak a szolgáltatók működési körülményei Magyarországon.
A legfontosabb, hogy a kabinet deklaráltan több lépcsőben csökkenteni óhajtja a szektort terhelő ágazati különadó mértékét. Igaz, lesznek olyan szereplők – a kisbankok és takarékszövetkezetek – amelyek az egykulcsos modell bevezetésével rosszabbul járnak, ám a jelentősebb versenyzők súlyos tízmilliárdokat spórolhatnak meg már a jövő évtől kezdődően. Kiderült az is, hogy a kabinet az elmúlt időszak vásárlásai ellenére sem kíván tartós és jelentős állami szerepvállalást a pénzügyi rendszerben, és három éven belül meg kíván szabadulni új szerzeményeitől. (Más kérdés, hogy ennek mennyi a realitása.)
Az újfajta viszonyulás a pénzügyi szolgáltatókhoz mindenképp pozitív fejlemény, hiszen a csökkenő adóterhek nyomán kiszámíthatóbbá válik a működési környezet, élénkülhet a hitelezés, és a piaci szereplők anyavállalatai végre ismét óvatos beruházásokban kezdhetnek gondolkodni Magyarországon.
Az állami támogatással futó programok jótékony hatásával együtt tehát komoly az esélye annak, hogy hat-hét évnyi kihagyás után újra élénküljön a hitelezés a hazai piacon. Az egyetlen feladat – feltéve, hogy a most vázolt terv tényleg megvalósul –, hogy a kiszámíthatóbb, átláthatóbb környezet a gazdaság egyéb területein is meglegyen. Hiába erős ugyanis a kínálati oldal, ahhoz megfelelő kereslet is kell, vagyis elengedhetetlen, hogy a tartós és stabil alapokon nyugvó gazdasági növekedés mellett erősödjön a fogyasztói és az üzleti bizalom.
Az utóbbi időkben persze megszokhattuk, hogy Magyarországon nemhogy két-három évre, két hónapra sem igen lehet előre látni, így még a történtek tükrében is csak az óvatos optimizmus indokolt. De legalább már látszik valami fény az elég hosszúra nyúlt alagút végén.
