Európa digitális átalakulása
Európa egy eddig nem látott technológiai átalakulás kezdetének napjait éli. Ezt „minden a hálón” (Internet of Everything) jelenségnek neveztem el, vagyis a világháló életünk minden területén megjelenik. A hordozható technológia például megmondja nekünk, mennyire aludtuk ki magunkat. Az utcai szenzorok segítenek elkerülni a dugókat, illetve parkolóhelyet találni. A telemedikai eszközök révén pedig az orvosok több száz kilométeres távolságból is kezelhetnek betegeket.
Ez az erőteljes átalakulás megváltoztatja az emberek közötti kapcsolatot, és azt, ahogy a polgárok intézik hivatalos ügyeiket, illetve teljes iparágakat forradalmasít. Európában az Internet of Everything a legígéretesebb módja annak, hogy felélessze a haldokló gazdaságot, és megoldja a kontinens munkanélküliségi problémáit, azzal, hogy cégek, városok és akár országok az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés terén éllovasként pozícionálják magukat.
A legújabb példa erre Franciaország. Februárban Manuel Valls miniszterelnökkel együtt jelentettünk be egy ambiciózus partnerséget az ország digitális átalakulásának elősegítésére. Az együttműködés, amelynek keretében a Cisco 100 millió dollár értékben fektet be francia start-up cégekbe, átalakíthatja az energiagazdálkodást, az egészségügyi ellátást és az oktatást – ezzel erősítve Franciaország versenyképességét, munkahelyteremtését, dinamizmusát és gazdasági növekedését.
A francia program egy jelentős lépés a digitális Európa felé, azok után, hogy Angela Merkel német kancellár meghirdette az Industrie 4.0 kezdeményezését, és az Egyesült Királyság olyan tervet jelentett be, amely innovációs központok létrehozására irányul a technológiai újítások erősítésére, illetve jövőbe mutató megoldások kialakítására az energia, a közlekedés, az egészségügy és oktatás terén.
A városok szintén érdemi lépéseket tesznek a digitalizáció terén. Barcelona parkolást elősegítő szenzorokat telepített, és elindította az összekapcsolt közösségi közlekedési programját a Smart City stratégiája keretében. Nizza az „összekapcsolt boulevard” programja keretében intelligens világítási és környezeti monitoring rendszert hozott létre. Hamburg kikötője pedig egy digitális rendszert alakított ki a vízi, vasúti és szárazföldi közlekedési terhelés csökkentésére.
Számos hasonló projektet látni szerte a kontinensen, amelyek a költségek csökkentésével, a termelékenység és a bevételek növelésével több milliárd dollárnyi értéket hoznak létre. Ebből adódóan Európa vezetői a digitalizációban nemcsak a növekedési lehetőségét látják, hanem a lemaradás elkerülésének szükségességét is.
Egy valóban digitális Európa megteremtéséhez nagysebességű, illetve kiváló minőségű szélessávú vezetékes, illetve vezeték nélküli internethálózatok kialakítására van szükség. Európa Digitális Menetrendjének keretében a politikai döntéshozók azt a célt tűzték ki, hogy az európai háztartások 50 százalékának kell szupergyors szélessávú (100 mbps sávszélességű vagy a feletti) internetkapcsolattal rendelkeznie 2020-ra. Azt a célkitűzést is elfogadták, hogy 2020-ra mindenki számára biztosítják a szélessávú (legalább 30 mbps sávszélességű) internet-hozzáférést. Ezen célkitűzések megvalósításához a politikai döntéshozóknak továbbra is bátorítaniuk kellene a szélessávú technológia, valamint a vezeték nélküli eszközök kiszolgálásához szükséges infrastruktúra terén a nagyobb beruházásokat.
Természetesen Európának emellett ösztönöznie kell a vállalkozói szellemet, amely megköveteli a kockázatvállalás kultúrájának erősítését, a kockázati tőkéhez való hozzáférés elősegítését és a kiemelt oktatási intézményekbe való befektetést. Számos ország így teszt, ami alapján elképzelhető, hogy a következő, nagy áttörést előidéző technológiát nem a Szilícium-völgyben, hanem talán egy párizsi, londoni vagy berlini kutatóközpontban fejlesztik ki.
Hosszabb távon Európának olyan munkaerőre van szüksége, amely megfelelő készségekkel rendelkezik az új digitalizált gazdaság szükségleteinek kielégítésére. Számítások szerint a megfelelően képzett munkaerő előteremtésének igénye 2015-ben 850 ezer potenciális állást hozhat létre, amely szám 2020-ra megduplázódhat. Egy olyan kontinensen, ahol a fiatal munkanélküliek aránya néhány országban meghaladja az 50 százalékot, nem lehet probléma ambiciózus fiatalokat találni ezen állások betöltésére, feltéve, ha megfelelő képzést kaptak.
Ahogy Európa halad előre a digitális átalakulás útján, azonnali és jelentős lehetőségek kínálkoznak a növekedésre. A kontinens már a világ legnagyobb gazdasági blokkjának számít, GDP-jének értéke 2014-ben több mint 14 ezer milliárd eurót tett ki. Gazdasági növekedésének mértéke azonban elenyésző. Az Európai Bizottság – véleményem szerint konzervatív – előrejelzése szerint a digitális forradalom a GDP 2,1 százalékos többletnövekedését idézheti elő.
A foglalkoztatás terén az Internet of Everything a munkahelyteremtés húzó motorja lehet. Számítások szerint egyedül a felhő alapú számítástechnika 2,5 millió új állást hoz létre 2020-ra Európában. A digitális átalakulás lehetőségeket kínál fel, és új típusú munkahelyeket teremt: rendszerfejlesztőket, közlekedési hálózati mérnököket, az új orvosi eszközökhöz értő tanácsadókat, adatelemzőket, az intelligens hálózatokhoz szükséges villamosmérnököket és még sok más új állást hozhat létre.
Ahogy Európa a következő évtizedre alakítja ki gazdaságának irányait, vezetőinek biztosítaniuk kell, hogy a digitális átalakulás legyen a követendő stratégia alapja. Ezzel egy olyan Európa jöhet létre, amely erősebb, gyorsabb, dinamikusabb – és digitálisabb.
Copyright: Project Syndicate, 2015.
www.project-syndicate.org
