Turistának álcázott adóellenőrök, vásárlórevizorként alkalmazott diákok – az athéni kormány ilyen módszerekkel igyekszik rábírni a görögöket arra, hogy hagyjanak fel kedvenc nemzeti sportjukkal, az adócsalással. Az unortodox ötletek listájára most egy újabb is felkerült: a számlalottóé.
Nem árt azonban tisztázni, a számlalottó, akármennyire is szokatlan, egyáltalán nem új ötlet. Először Tajvanon vezették be a sajátos tombolát, amelynek sorsjegyei a vásárláskor kapott blokkok, ezeknek a számai közül sorsol nyertest a játék szervezője, az állam. A világ adószedői a Kuomintang pénzügyi vezetőjének, Zsen Hszien-kunnak tartoznak köszönettel az ötletért, amelynek nyomán már a lottó első évében, 1951-ben 75 százalékkal sikerült megnövelni az államkassza bevételeit. A játék máig virul, évente hatszor öt sorszámot sorsolnak ki egyenes adásban, a nyolc számjegy tökéletes egyezése akár 340 ezer dollárnak megfelelő nyereményhez is juttathatja egy nyertes vásárlót.
Az igazi nyertes azonban az állam, azzal, hogy mindenfajta erőfeszítés nélkül, gyakorlatilag a vásárlók kezébe adja a helyes adózás kikényszerítését. A nagy kérdés persze az: vajon erre a vásárlók is vevők egy kis nyeremény fejében?
A válasz egyáltalán nem egyértelmű azoknak az országoknak a tapasztalata alapján, ahol valaha működött ilyen. Szlovákiában például a kezdeti lelkesedés után igencsak alábbhagyott az érdeklődés a játék iránt. Északi szomszédunknál 2013-ban vezették be a szerencsejátékot, és első két évében nagyjából 100 millió nyugta számát regisztrálták. Ám amíg kezdetben havonta 13 millió szám érkezett az adóhivatalhoz, hírek szerint ez 2014 második felére átlagosan négymillióra esett vissza. A bevétel sem számottevő: elemzések szerint évente 7-8 millió eurós többletet hozott a kincstárnak a játék, amelynek fenntartása 1,6 millióba kerül. Ez eltörpül amellett a 150 millió euró mellett, amely a pénzügyminisztérium becslése szerint évről évre kiesik az áfacsalás miatt. Az is csalódást okozott a hatóságoknak, hogy a szolgáltatások fehérítésében semmilyen hatása nem volt a lottónak: az ebben az ágazatban szerzett blokkok mindössze a regisztrált nyugták két százalékát tették ki.
A szlovákoknál lelkesebbek a portugálok, ahol a görögökhöz hasonlóan a válság elleni küzdelem jegyében, éppen egy évvel ezelőtt vezették be a számlalottót. Ehhez talán hozzájárul, hogy az alap – jackpont nélküli – főnyeremény egy 40 ezer eurós Audi A4-es, míg Pozsony „mindössze” 10 ezer euróval honorálja az adóhivatal munkájának segítését. Az első húzás előtt elképesztő volt az érdeklődés: a tízmilliós országból több mint 207 millió nyugtát regisztráltak, gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság részt vett a játékban. A népszerűség az államkasszában is látható: az áfabevételek 4 százalékkal (653 millió euróval) növekedtek tavaly, miközben a lakossági fogyasztás bővülése ennek csak a felét tette ki.
Kérdéses, ez a lelkesedés megmarad-e hosszabb távon is. Ilyen tapasztalata Európában a máltaiaknak lehet, a szigetországban ugyanis már 1997 óta működik számlalottó. Itt a nyertesek a nyugta vagy számla értékének százszorosát (minimum 233, maximum 58234 eurót) nyerhetik. Évente több mint 30 millió nyugtát regisztrálnak, ami konstans érdeklődést mutat, azzal kapcsolatban azonban máig nem végzett tanulmányt a kormány, hogy ez egyben a kereskedelem fehéredésével jár-e együtt.
Athén ehhez képest igen pontos számokat közölt azzal kapcsolatban, mennyit remélnek a lottótól. A 2015-re várt 270 millió eurós bevétel még a portugálokénál is ambiciózusabb cél, miközben erősen kérdéses, hatékony ellenőrzés nélkül hozzájárulhat-e az adócsalás visszaszorításához. A feladat nem csak az adósságválság miatt égető: a görögöknél becslések szerint az illegális gazdaság a GDP negyedét teszi ki, ami jóval magasabb az európai átlagnál, és azt még az athéni kormány is kénytelen elismerni, minden korábbi próbálkozása nagyjából hiábavaló volt. Sosem lehet tudni, lehet, hogy a lottó lesz a görög főnyeremény.
