Jelzés a változatlan besorolási kilátás

– Számos elemző szerint a makrogazdasági mutatók alapján Magyarország már rászolgált arra, hogy adósbesorolása kikerüljön a bóvli kategóriából, és csak a gazdaságpolitika minősége az, amivel szemben kifogásaik vannak a hitelminősítőknek. Milyen kormányzati lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a befektetésre ajánlott kategóriába kerüljön az ország adósosztályzata?

– Ha a kormányzat tartósan olyan intézkedéseket hoz, amelyek hatékonyan ösztönzik a beruházásokat, és elősegítik a fenntartható növekedést, illetve, ha csökkennek a mérlegkockázatok, akkor megfontoljuk az adósosztályzat javítását. Mindamellett azt is fontos leszögezni, hogy az adósbesorolás felülvizsgálásakor elemzőink számos tényezőt vizsgálnak meg, a kormányzati politika pedig csupán egyik eleme ezeknek.

– Az S&P március 20-i felülvizsgálata során a piacok csak a kilátás javítására, és nem az adósosztályzat megemelésére számítottak. Miért döntöttek úgy, hogy a kilátás stabilról pozitívra javítása nélkül minősítik fel az országot a befektetésre ajánlott szinttől egy fokozattal elmaradó “BB plusz”-ra?

– Valóban, néha először a kilátást javítjuk pozitívra, majd később emeljük meg az adósosztályzatot, de egy felminősítéshez nem mindig szükséges, hogy előzetesen a kilátást is javítsuk. A mostani döntésnél a felminősítést azzal indokoltuk, hogy véleményünk szerint a magyar gazdaság már kevésbé sérülékeny a külső sokkokkal szemben, illetve, hogy javultak az ország növekedési és költségvetési kilátásai. Az adósbesorolás kilátása pedig stabil maradt, ami azt a helyzetet tükrözi, hogy Magyarország egyrészről stabilizálta a gazdaságot, és viszonylag stabil helyzetben van a költségvetés, másrészről viszont az államadósság szintje még mindig magasnak tekinthető, a kormányzati döntések pedig általánosságban véve kevéssé kiszámíthatóak.

– Az S&P felülvizsgálati menetrendjében a magyar adósosztályzat szeptember 18-án kerül ismét sorra. A felminősítést most megelőzheti egy kilátásjavítás?

– Nem tudom megmondani, hogy mi történik majd fél év múlva, ez a gazdaság helyzetétől, teljesítményétől függ. Addig is figyelemmel követjük, miként alakulnak a magyarországi gazdasági folyamatok. A kilátás jelenleg stabil, ami azt jelenti: jelenleg nem számolunk azzal, hogy bármilyen módon változna a besorolás a közeljövőben.

– A szeptemberi döntés előtt még érkezik S&P-delegáció Magyarországa a kormányzat képviselőivel való szokásos konzultációra?

– Általában évente egyszer találkozunk a kormányzat képviselőivel, de azt nem tudom megmondani, hogy erre még szeptember előtt sor kerül-e, ez az adósbesorolásról döntő elemzőinktől függ. (Marcin Petrykowski e heti magyarországi tárgyalásai nem érintik a magyar adósságosztályzat kérdését, hanem az S&P egyéb tevékenységével kapcsolatosak. – a szerk.)

– Az adósosztályzattal kapcsolatban mennyiben tartja fontos lépésnek, hogy a kormányzat azt tervezi, jövőre csökkenti a bankrendszer adóterhelését?

– A kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) februárban megkötött megállapodásának egyik eleme szerint valóban csökkenne a bankokra kivetett adó, amelynek mértéke jelenleg meghaladja az uniós átlagot, és jelentős pluszterhet ró a bankszektorra. Minden olyan intézkedés jót tesz a gazdaságnak, amely erősíti a bankrendszer kapacitását a reálgazdaság hitelezésére, ám az EBRD-megállapodás csak egy szándéknyilatkozat, amelyet még nem alkalmaznak. Meg kell várnunk, hogy mi lesz ebből. Ahhoz hogy érdemben kommentálni tudjuk, illetve az adósosztályzattal kapcsolatos felülvizsgálatnál valóban figyelembe tudjuk venni a bankszektor adóterhének csökkentésére vonatkozó szándékot, meg kell néznünk, miként valósul meg a gyakorlatban az adócsökkentés. Mindamellett a márciusi felülvizsgálatról szóló elemzésünkben említést tettünk az EBRD-megállapodásról, ami azt jelenti, hogy már jelzésként értékeltük ezt.

– Jelenleg a magyar bankszektor országkockázati megítélése (Banking Industry Country Risk Assessment – BICRA) csupán a 8-as osztályzatot érdemli ki az S&P 10-es skáláján, ahol az 1-es a legjobb mutató. Milyen pénzügyi, gazdasági helyzet vagy kormányzati intézkedés szükséges ahhoz, hogy javulni tudjon a magyar BICRA-osztályzat?

– Mi nem adunk tanácsokat, de azt elmondhatom, hogy középtávon a gazdasági kilátások a bankrendszer számára továbbra is borúsak, egyrészt a kormányzati intézkedések, a bankadó miatt, ami kihat a bankok jövedelmezőségére. Hatással van másrészt a profitabilitásra az is, hogy a kivándorlás és egyéb demográfiai okok miatt csökkenő népesség következtében egyre kevesebb lesz a bankok ügyfeleinek száma. A magyar bankrendszer gyenge jövedelmezősége mellett többek között az is probléma, hogy más régiós országokhoz képest viszonylag magas a nem teljesítő hitelek aránya, valamint még mindig jelentős a függőség a külső finanszírozástól.

– Az utóbbi hetekben kirobbant brókerbotrány miként befolyásolhatja a BICRA-osztályzatot?

– A márciusi elemzésünkben arra jutottunk, hogy brókercégek csődjeinek költségvetési költségei nem fogják meghaladni a GDP 1 százalékát, ami nem számít jelentős mértéknek. Mindamellett korai a hatásokról beszélni, hiszen még nem ért véget az ügy, illetve nem látjuk azt sem, miként lesz az kezelve.

2014 januárjától dolgozik a Standard & Poor’snál, azóta az S&P közép-és kelet-európai részlegének vezetője, valamint az S&P egyetlen régiós – Varsóban található – irodájának ügyvezető igazgatója

2007–2014: a JP Morgan Corporate and Investment Bank ügyvezető igazgatója Londonban (a befektetési szolgáltatások közép-és kelet-európai régióért felelős vezetője), illetve a JP Morgan lengyel irodájának helyettes vezetője

2002–2007: a Citi Corporate and Investment Banking munkatársa

2014 januárjától dolgozik a Standard & Poor’snál, azóta az S&P közép-és kelet-európai részlegének vezetője, valamint az S&P egyetlen régiós – Varsóban található – irodájának ügyvezető igazgatója

2007–2014: a JP Morgan Corporate and Investment Bank ügyvezető igazgatója Londonban (a befektetési szolgáltatások közép-és kelet-európai régióért felelős vezetője), illetve a JP Morgan lengyel irodájának helyettes vezetője

2002–2007: a Citi Corporate and Investment Banking munkatársa -->