A görögök most jó bűnbakok, és azt is lehet mondani, hogy nem számít a hitelminősítők értékelése, mert a piacon már jobbak az árfolyamok. Valójában azonban a kormány számára csalódást jelent a Moody’s döntése. Az ugyanis szintén nem igaz, hogy a hitelminősítő nem döntött: határozott arról, hogy nem módosítja a besorolást. Ez is állásfoglalás. Üzenet, ha tetszik.
Kevéssé hihető, hogy a Moody’s-nál a görög helyzet miatt hagyták az országot stabilan a bóvliban. Ott is tudják, amit egyébként maga a nemzetgazdasági miniszter mondott el: Magyarországra még a görög kilépés sem hatna közvetlenül negatívan, persze az árfolyamot és a hozamokat valamelyest felfelé lökné, de utóbbit (főleg ilyen devizatartalékok mellett) simán kibírnánk. Épp ez az, ami miatt azt várja a kormányzat (és az elemzők többsége), hogy a hitelminősítők jobb osztályzatot adjanak végre. Ha a kormány hisz a saját számainak, tényleg azt gondolja, hogy eredmény az adósság csökkentése, a pénzügyi stabilitás növelése, akkor nem foghatja a pozitívabb osztályzat késését a görög helyzetre. Más okot kell keresni.
Érdemes megnézni például a hitelminősítők, az Európai Unió, az IMF és az OECD elemzéseit, hátha akad egy közös szál – ha már a Moody’s nem volt olyan kedves, hogy a szájunkba rágja, miért határozott úgy, ahogy. Az elemzők a különadókat szúrták ki, a növekedést hátráltató tényezők között ez mindig az első – a kormány erős nyomásra csökkenti a bankadót jövőre. És éppen ez a probléma: az elfogadott 2016-os költségvetés ellenére van, lehet gondja a hitelminősítőknek. Ha tetszik, az üzenet úgy fordítható le: a Quaestor-ügy és a dohánygyárak megleckéztetése után azért még megvárják a dicsérettel az év végét.
Kár volna ezt egyetlen vállrándítással elintézni. Az sem igaz, hogy a besorolás nem számít: milliárdokat ér, hiszen vannak alapok, amelyek csak befektetésre ajánlott papírokat vehetik. Az ő keresletük megjelenése tolná lejjebb a hozamokat, és erről csúszik le továbbra is az ország. És nem a görögök miatt.
