Szórakozás korlátok nélkül
A tévé megöli a mozit – hangzott a jóslat több mint fél évszázaddal ezelőtt, majd bő egy évtizede jött az újabb kihalási figyelmeztetés: az internet megöli a tévét. Nos, egyelőre egyik előrejelzés sem vált be, és ahogy a dolgok alakulnak, erre még jó ideig nem is lehet számítani.
Az azonban egyértelmű, hogy olyan mélyreható változások zajlanak, amelyek alapjaiban forgatják fel mindennapjainkat és ezzel együtt a médiafogyasztási szokásainkat is. A trendet jól érzékelteti, hogy a második negyedéves adatok alapján csak mobiltelefonról több 18–49 éves amerikai nézte a YouTube-ra feltöltött videókat, mint ahányan a legnagyobb kábelhálózatok adását követték. A videomegosztó oldal szórakoztatásban betöltött szerepének felértékelődését mutatja az is, hogy az utóbbi két év leggyorsabb növekedését produkálta az április–júniusi időszakban a portálra feltöltött videók nézésével töltött idő.
A YouTube csak az egyik megnyilvánulása annak a folyamatnak, amelyben a hagyományos, lineáris tévés tartalomfogyasztás egyre inkább az igény szerinti (on demand) videózás felé mozdul el. Vagyis míg korábban a fogyasztók többsége beérte azzal, hogy a tévétársaságok által összeállított programot követi, addig ma már nagy számban vannak olyan felhasználók, akik nem kívánnak alkalmazkodni az előre összeállított műsortervekhez, korlátok nélkül akarják nézni a különböző videós tartalmakat.
A jelenség nem nevezhető igazán újnak, azonban az elmúlt egy-másfél évben korábban soha nem tapasztalt lendületet vett, ami több tényezőre vezethető vissza. Az alap az infrastruktúra, vagyis legyen gyors világhálós hozzáférés és megfelelő eszközök. A Nemzetközi Távközlési Szövetség (International Telecommunication Union – ITU) előrejelzése szerint az év végére világszerte 3,2 milliárd ember lesz, aki legalább egyszer már használta az internetet. Igaz, közülük sokan csak időnként és viszonylag lassú kapcsolathoz férnek hozzá, azonban a fejlettebb piacokon szinte már teljesnek tekinthető a széles sávú lefedettség.
Ezt erősíti a mobilhálózatok gyors fejlesztése, a 3G-nek már csak néhány év jutott, és máris tombol a 4G-láz, ahogyan azt itthon is tapasztalhatjuk. Ennél a technológiánál pedig már inkább csak az előfizetésben foglalt adatcsomag mérete szabhat határt annak, hogy mennyi videotartalmat fogyaszt egy-egy felhasználó. Sőt az eszközök is egyre kevésbé képeznek akadályt, nem véletlen, hogy az okosmobilok közül az igazán olcsók mellett a legnagyobb kijelzővel ellátott készülékek hódítanak napjainkban, az egyik leggyorsabban fejlődő kategóriának pedig a phablet számít, vagyis az 5,5 és 7 hüvelyk közötti telefonok.
Ha van megfelelő netkapcsolat és eszköz, akkor már csak tartalomra van szükség. Ahogyan jelenleg a dolgok állnak, abból sem lesz hiány sőt inkább a bőség zavarával kell majd küzdenünk. A világ legismertebb előfizetős online videoszolgáltatása, a Netflix bő másfél éve kezdte meg igazán a földrajzi terjeszkedést, szeptember elején már Ázsiában is megjelent, a jövő év végéig pedig kétszáz országban – köztük nálunk is – tenné elérhetővé a megoldást. De maguk a távközlési cégek is léptek, itthon például a Telenor MyTV-vel vagy a Telekom TV GO-val próbálhatják ki a felhasználók az újfajta tartalomfogyasztást.
Attól egyelőre nem kell tartaniuk a tévécsatornáknak, hogy hirtelen elfogynak a nézőik, itthon például még mindig a televízió a legnépszerűbb otthoni szórakozási forma. A Nielsen közönségmérés adatai szerint a második negyedévben naponta átlagosan 4,5 órát töltöttek a magyarok a tévé előtt. Vagyis a televízió még messze van a kihalástól, az új fogyasztási szokások azonban mégis érzékenyen érinthetik a tévés piac szereplőit.
A hirdetési költések átstrukturálódása ugyanis egyre markánsabban érezhető, és jól látszik, hogy a hagyományos platformoktól (tévé, sajtó, rádió), a digitális csatornák felé fordulnak a hirdetők. Az eMarketer előrejelzése szerint az Egyesült Királyságban már az idén a teljes reklámpiac felét adhatja a digitális terület. Itthon még messze vagyunk ettől a szinttől, igaz, az internet már nálunk is a második legnépszerűbb hirdetési csatorna, 24,9 százalékos részesedést ért el tavaly a Magyar Reklámszövetség adatai alapján, míg a tévé 26,3 százalékosat.
