BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Brutális lépés kell

Robbantott az Auchan. Brutális béremelés az Auchannál. Két példa arra, hogyan tálalták az áruházlánc döntését az újságok. A kereskedelmi cég október 1-jétől átfogó béremelést hajtott végre az áruházi munkakörökben, és erre egy év alatt 1,2 milliárd forintnyi forrást szán. „Az Auchan volt az első a kereskedelmi ágazatban jelen lévő multinacionális vállalatok közül, amely reagált az ágazatban jelenleg tapasztalható alacsony jövedelmekre” – kommentálta a döntést a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József szerint felismerték: elengedhetetlen a bérek rendezése annak érdekében, hogy a munkavállalókat meg tudja tartani. A béremelést kiegészíti még egy szociális védőháló, béren kívüli juttatás, prémiumrendszer, és létrejött egy, a hazai kiskereskedelmi szektorban egyedülálló részvényesi program, amellyel a munkatársak a vállalat részvényeseivé válhatnak.

Sok cégvezető felszisszent az Auchan-hírt olvasva: te jó ég, mi történik itt? Bérverseny indul az emberekért? És mi lesz a magyar gazdaság versenyképességével, amelynek legfőbb támaszát az alacsony bérszínvonal jelenti? A helyzet bonyolulttá vált. Egyik oldalon ott vannak a tényleg alacsony keresetek, a másik oldalon meg az emiatt (is) külföldre vándorló munkaerő. Már nemcsak jó szakemberekből van hiány, de a kemény fizikai munkát végzőkből is. A cégvezetők jó része tehetetlenül sodródik az eseményekkel, mondván, magasabb béreket nem tudnak kitermelni. Így viszont még rosszabb helyzetbe kerül vállalatuk, merthogy az emberhiány már az ésszerű fejlesztéseket is megakadályozza. Előfordulhat, hogy így még nagyobb lesz a kár, mint egy esetleges jelentősebb béremeléssel, amelynek a fedezete csak később teremtődött volna meg. Ördögi kör, bukás a vége.

Követ dobott a magyar bérpolitika állóvizébe az Auchan, és talán más cégeket is új megoldásokra kényszerít. A kereskedelemben biztosan, különben a francia tulajdonú vállalat elhúz a többiektől, mert lesz elég képzett és motivált munkatársa. A fejlődésnek most ez a legfontosabb feltétele. Mások is próbálkoztak infláció feletti emeléssel, egyelőre kevés sikerrel. A Hay Group közel félezer cégre kiterjedő kutatása azt jelzi, hogy 2015-ben átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek a bérek. Mivel a jegybank erre az évre nullaszázalékos inflációt vár, ez ekkora reálbér-növekedést is jelenthet. Főleg az iparban voltak átlag feletti fizetésemelések, ott a legégetőbb az emberhiány.

„Valaminek történnie kell” – írtam e hasábokon két hete, amikor a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatát ismertettem. A szakmai szervezet úgy véli, a vállalatok készek infláció felett növelni a kereseteket, hogy megtartsák dolgozóikat. Ezzel azonban a bérekhez kapcsolódó közterhek is jelentősen nőnek. Azt javasolják, erről a részről mondjon le az állam, merthogy ezzel tényleg „hazavágja” a cégek versenyképességét. Ha már baj van, akkor az állam ne legyen mások nyomorának – jelen esetben a cégek kényszerhelyzetének – a haszonélvezője, hanem a maga módján szálljon be a megoldásba. Azaz: ha már nem csökkenti a bérekre rakódó közterheket, akkor legalább ne szedjen be az indokoltnál többet.

A javaslat logikus. Csakhogy mire ebből lesz valami – ha lesz egyáltalán –, addigra még többen távoznak külföldre, a jobb élet reményében. Tehát a gyors megoldás a vállalatoknál maradt. Valahogy úgy, ahogy az Auchan tette. E példa nyomán várhatóan újra fellángol a vita arról, miért ennyire alacsonyak a bérek Magyarországon. Tényleg ennyivel gyengébb az itteni teljesítmény? Újra felszínre kerül az a tény, hogy a multicégek jó része jelentős nyereséget realizál itt, amelyet nagyrészt ki is visz az országból. Vagyis, hangzik a következtetés, lenne fedezet a magasabb fizetésekre is. Ám nem jobb a helyzet magyar tulajdonú vállalatoknál sem. Sőt! Miért nem fizetnek ott többet? Mit csinálnak a nyereséggel? Befektetnek? A jövőre gondolva fejlesztenek, új üzleteket hoznak létre, gyárakat építenek? Nem.

A helyzet itt is, ott is bonyolult. Megoldásra vár. Gyorsan. A tulajdonosok és a főnökök ugyanis dolgozók nélkül nem sokat érnek. Ez így demagóg megfogalmazás? Igen. De nincs messze a valóságtól.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek