Bármi lesz is az eredménye az erzsébetvárosi népszavazásnak, az ingatlantulajdonosok valamiféle javulást érzékelhetnek majd. Az egyik lehetőség, hogy sokkal élvezhetőbb lesz a városrészben lakni, mert korlátozzák a bulinegyed „nyitvatartását”. A másik, hogy folytatódik a lakáshotelek népszerűségéből adódó pörgés. Az érintett lakások árának mindkét forgatókönyv támaszt ad.
Az Erzsébetvárosban, Budapest VII. kerületében népszavazás lehet a köznyelvben bulinegyedként ismert környékről. A helyi önkormányzat ugyanis az Erzsébetvárosban lakók és a vállalkozók között egyensúlyozva népszavazásra bocsátotta a szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló vitát. A kérdés ez lenne február 18-án, vasárnap: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest VII. kerület Károly körút–Király utca–Erzsébet körút–Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?” Ám az ügy nem ilyen egyszerű, a népszavazást ugyanis több fórumon is megtámadták. Ezért most eljutott az Alkotmánybíróságig, amely soron kívüli eljárásban úgy döntött, hogy nem gördít akadályt a népszavazás elé. A legfontosabb kérdés már csak az, hogy a VII. kerületi lakosok hogyan döntenek, és kik lesznek a döntés legfőbb nyertesei és vesztesei.
Fotó: H. Szabó Sándor
A népszavazás és az alkotmánybírósági döntés apropót ad arra, hogy részletesen megvizsgáljuk a környéket az ingatlanok, ezen belül is a lakáspiac szempontjából. Ez annál is inkább indokolt, mert a bulinegyed jelentősége nem csekély Budapesten. Sőt még az ország gazdasága is megérezheti a kieső bevételeket, ha tényleg korlátoznák a nyitvatartási időt. Több száz vállalkozást érintene a népszavazás. Országgyűlési képviselői kérdésre a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly közölte, hogy a VII. kerületi székhelyű szálláshely-szolgáltatási, illetve vendéglátási főtevékenységet folytató vállalkozók és cégek majdnem 6,6 milliárd forinttal járultak hozzá az államháztartás bevételeihez 2016-ban. (Ugyanakkor a vállalkozás székhelye és tevékenységi területe nem mindig esik egybe, ami torzíthatja az adatokat.)
A vita persze nemcsak az állami és önkormányzati bevételeket érinti, hanem a helyi lakosokat is. Az ott élők közül nagyon sokan zajra, rendetlenségre, a normál lakhatás szempontjából elviselhetetlenné fokozódó ártalmakra panaszkodnak, nekik megoldást jelenthetne a nyitvatartási idő korlátozása. Mások viszont a bulinegyed felfutásából, turisták tízezreinek idelátogatásából profitálnak: adataink szerint az erzsébetvárosi, eladásra felkínált lakások négyzetméterenkénti ára 2013 óta 124 százalékkal emelkedett, a bérleti díjak pedig 95 százalékkal ugrottak meg.
Mindkét szám látványosabban növekedett, mint a budapesti átlagdrágulás, amely az eladó lakásoknál 82 százalékos, a bérleti díjaknál pedig 83 százalékos volt. Így összesítéseink szerint egy erzsébetvárosi lakás átlagos kínálati ára négyzetméterenként 550 ezer forint, ha eladásról van szó. Ha pedig bérletről, akkor majdnem 3 ezer forintot lehet négyzetméterenként kérni havonta.
Ha éjfélkor tényleg elrendelik a zárórát az Erzsébetváros belső részében, a bulinegyed forgalma és a vállalkozások bevételei vélhetően csökkenni fognak, és a rövid távú bérbeadás, azaz a lakáshotelek népszerűsége is visszaeshet. Alapesetben ez a lakásárak és a bérleti díjak csökkenését eredményezheti. Nagyobb visszaesés azonban a piac várható átalakulása miatt nem várható. Sőt.
Ha a korlátozás valóban érvénybe lép valamikor, akkor csak a kereslet egyik típusa, a már említett rövid távú bérlés eshet vissza. Új szereplőkként megjelenhetnek viszont ezen a piacon azok, akik nyugodt, csendes, jó tömegközlekedési feltételekkel rendelkező belvárosi környezetet akarnak. Így az árhatás aligha lesz drasztikus az Erzsébetvárosban, ha megszavazzák az éjféli zárórát. Ugyanakkor a lakások „élvezeti értéke” az ott élők számára szinte felbecsülhetetlenül nőhet, ami hosszabb távon szintén árfelhajtó tényező lehet.
