Legyünk néha offline – a Föld hálás lesz!
Elképesztő mennyiségű elektronikai hulladékot termel az emberiség, túlnyomó részét elégetik vagy elássák. Évente 55 milliárd euró, vagyis a tavalyi magyar GDP mintegy 40 százaléka – ez az az összeg, amelyet kidobunk az elektronikai hulladékunkkal együtt. Persze a globális szinten már az óvatos becslések szerint is ötvenmillió tonnát közelítő e-hulladék nem elsősorban a gazdasági veszteség miatt jelent hatalmas kihívást, hanem a környezetre gyakorolt hatása miatt.
Ráadásul ez a mennyiség évente akár 5-8 százalékkal is nőhet, és 2070-re egyes előrejelzések szerint akár a 600 millió tonnát is elérheti.
Az Európai Unióban és a gazdaságilag fejlettebb országokban hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy a hulladék-visszagyűjtési programokkal nagyot léptünk előre az elmúlt időszakban az újrahasznosítás területén, azonban a valóságban még most is Kína vagy Afrika kevésbé szerencsés területeire érkezik a mi e-hulladékunk, ahol aztán a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva nyerik ki belőle a hasznosítható anyagokat, míg a már értéktelen maradványokat elégetik, vagy egész egyszerűen eltemetik. Ez utóbbi azért hatalmas gond, mivel a műanyag, fém és üveg alkatrészekből álló elektronikai eszközök nem vagy csak rendkívül hosszú idő alatt bomlanak le, ráadásul veszélyes anyagokat is tartalmazhatnak.
Adódik a kérdés, hogy mégis miért éri meg Kínának, hogy az Egyesült Államokban keletkező elektronikai hulladék mintegy 70 százalékát hozzájuk szállítsák. A válasz elég meglepő:
ez a szemét szó szerint aranyat ér.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület számításai szerint éves szinten mintegy ötszáz tonnányi, húszmilliárd eurót érő aranyat dobunk ki az e-hulladékkal, de a műanyag összetevők újrahasznosítása is 15 milliárd eurót hozna, nem beszélve arról, hogy mennyit érhetnek még az egyéb, ezekben a berendezésekben található ritka fémek. Kínában 2016-ban az e-hulladékból kinyert arany mennyisége tízszerese volt annak, amennyit kibányásztak. Az aranyat a felszínre hozni egyébként egyes számítások szerint 13-szor drágább, mint ha kidobott eszközökből nyerik ki a nemesfémet.
Kétévente új okostelefon, néhány évente új televízió és számítógép, időről időre hűtőszekrény, mosógép – az ilyen tempójú fogyasztás napjainkra természetessé vált az Európai Unióban és a fejlett gazdaságokban, de kezd teret hódítani a világ egyre több részén is.
Ez azt vetíti előre, hogy még több e-hulladékkal kell majd megküzdenünk a jövőben. Adódik a kérdés, hogy mihez kezdhetünk a problémával. Kormányzati és uniós szinten is számos kezdeményezés van a visszagyűjtés és az újrahasznosítás arányának növelésére, azonban ez rendkívül lassú és nehézkes folyamat, és sok esetben hiányzik a tudatos szemléletformálás a fogyasztók és bizony a gyerekek körében, még ha vannak is ígéretes kezdeményezések.
Mindenki hozzátehet azonban a közös erőfeszítésekhez, mindössze arra van szükség, hogy adjunk második esélyt a már nem használt, de működő termékeinknek, például úgy, hogy eladjuk őket, ahelyett, hogy kidobnánk.
Ha szükségünk van valamilyen eszközre, akkor is érdemes megfontolni, hogy feltétlenül kell-e az új, vagy esetleg egy használt berendezés is megfelel a céljainknak. A vásárlási döntések megfogalmazásánál is célszerű önmérsékletet gyakorolni, vagyis egy csábító akció kedvéért nem biztos, hogy érdemes lecserélni a még működő eszközeinket.
Persze a hulladék mennyiségének csökkentése mellett rengeteget tehetünk a környezetünkért azzal is, ha tudatosabban viszonyulunk az elektronikai berendezéseink használatához, hiszen ezek felelősek a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 2 százalékáért, ami egyenértékű a repülőgép-forgalom környezetre gyakorolt hatásával.
Magyarország teljes elektromosáram-fogyasztása 2017-ben 45 terawattóra volt, bitcoinbányászatra ennek mintegy a felét használják el évente világszinten, míg az adatközpontok, amelyek többek között a milliárdok által használt online szolgáltatásokban is kulcsszerepet játszanak, nagyjából 200 terawattórát használnak fel.
A teljes internetes forgalom energiaigénye pedig 40 ezer terawattóra volt 2017-ben.
A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásával és az energiafogyasztás tudatos visszafogásával akár háztartási szinten is sokat tehetünk a bolygónkért. Éppen ezért azt javaslom, legyünk néha offline, nem fogjuk megbánni, a Föld meghálálja.
