Nagy András, az Erste-Investment részvényelemzője
A valódi luxust megtestesítő termékek iránti kereslet csaknem töretlen. Ezért
a luxuscikkgyártó vállalatok viszonylag könnyedén vészelik át a válságokat, így volt ez a 2008–2009-es krízis idején is. Nem csökkentek a profitmarzsok, és az árbevétel sem esett vissza érdemben. Nem úgy, mint például a BMW eredménye, amely cég inkább a jómódúakat, de nem a valódi luxusszegmenst célozza. A másik stabilitást adó pont, hogy ezen részvények értékét nem a növekedés adja, szemben például a technológiai szektor képviselőivel, hiszen a luxustermékek egyik ismérve éppen az, hogy kevés van belőlük, vagyis a gyártóik nem is törekedhetnek óriási növekedés elérésére. Mindezért az általános gazdasági lassulási félelmek sem meghatározók a szektor életében. Ezen a stabilitáson az sem változtat érdemben, hogy egyes statisztikák szerint a luxustermékek piacának 25 százalékát és egyre növekvő részét már ma is a kínaiak vásárlásai teszik ki. Kína pedig a piaci aggodalmak gócpontja.
