A nyugdíjas korosztály foglalkoztatása egyes országokban, mint az Egyesült Államokban vagy Kanadában, már most mélyebb kultúrával rendelkezik:
például az erre specializált munkakereső portálok, fejvadász cégek az idősebbek számára létrehozott munkahelyeket közvetítik.
Magyarországon minden hatodik állampolgár 65 év feletti, ám a KSH adatai szerint csak 10 százalék körülire tehető azon nyugdíjasok száma, akik munkaszerződésben állnak. Pedig a nyugdíjaskorban lévők nagyobb arányú alkalmazása akár segítséget is nyújthat a hazai munkaerőhiány enyhítésében.
Pénzügyi megfontolásból is megéri a vállalatoknak a nyugdíjas korosztály alkalmazása: a melletti munkavállalás 2019 óta csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésének kötelezettségével jár, a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási és a szakképzési hozzájárulás alól is.
Munkavállalói szempontból szintén kedvező lehet a nyugdíj mellett dolgozni. Egyfelől a havi bevétel kiegészítése, másfelől a mindennapos munkával járó aktivitás számos előnnyel járhat az idősebb korosztály számára.
Az állandó napirend, a változatos légtér, az emberi kapcsolatok fenntartása és a gyorsan változó világgal való folyamatos kapcsolat nagy szerepet játszhat 65 év felett a jó egészség és közérzet megtartásában. Lehetőség nyílik új dolgokat is tanulni, amelyek megkönnyíthetik a hétköznapokat, és hasznosabbnak érezhetik magukat, ha kihívásokkal találkoznak nap mint nap.
Adódik a kérdés: ha a munkavállalóknak és a munkaadóknak is megéri, miért alacsony mégis a nyugdíjasok foglalkoztatási rátája?
A választ számos tényező alapján érdemes vizsgálnunk. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a 65 év feletti korosztály tagjai között magasabb azoknak az aránya, akik már képtelenek a további folyamatos munkavégzésre, és számba kell venni azokat is, akik már nem kívánnak munkába állni.
Szintén jellemző, hogy bár idősebb korban inkább a kevésbé kötött, részmunkaidős állásokra jelentkezik nagyobb kereslet, ezekből kevesebbet találunk – pedig erre a munkáltatási formára is vonatkoznak az adókedvezmények.
A kínált munkalehetőségek jellege szintén sok esetben problémás, hiszen a nyugdíjasok számára főleg fizikai munkát, például bolti eladói, takarítói pozíciókat ajánlanak, még annak ellenére is, hogy az illető esetleg több nyelven beszél vagy diplomával rendelkezik.
Olyan munkakörökre jelentkezik inkább igény, amelyek kevésbé megterhelők fizikailag (például adminisztrációs, asszisztensi pozíciókra), viszont az időskorban munkára jelentkezők gyakran arra kényszerülnek, hogy a könnyű vagy akár nehéz fizikai munkát kínáló állásajánlatokat is elfogadják.
A munkalehetőségek tárháza minden bizonnyal azért mondható ilyen szűkösnek, mert a munkaadók több szempontból is tartanak a nyugdíjas korúak alkalmazásától a csökkent munkabíró képességtől kezdve a betegségekre való fogékonyságig.
Előfordulhat, hogy a nyugdíjas korúak számára lassabb a betanulási, beilleszkedési folyamat, ez viszont azzal is összefüggésben áll, hogy az elmúlt évtizedek technológiai forradalma a fiatalabb korosztály malmára hajtotta a vizet: az idősebb korosztály számára vélhetően nehezebb lehet alkalmazkodni a közösségi médiumok térhódításához, vagy akár a közvetlen, személyes kontakt megritkulásához is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az idősebb alkalmazott – az előbb említett generációs különbségek eredményeképp – egyúttal elkötelezettebb munkavállaló lehet, aki valószínűleg nem fog rövid időn belül munkahelyet váltani, ha meg van elégedve.
Pénzügyi és humán erőforrás tekintetében is előnyös lehet a munkavállalóknak, ha olyan pozíciókat nyitnak meg, amelyek betölthetők nyugdíjas munkavállalók által is, hiszen a jókora adókedvezmények mellett az idősebb dolgozó kifejezetten megbízható, tapasztalt, hosszú távú munkaerő.
Kulcsfontosságú azonban, hogy a munkavállaló alkalmazása előtt minél mélyebben vizsgáljuk meg, valóban egyeznek-e a cég és a jelentkező elvárásai, hiszen 65 év felett elképzelhető, hogy az illető egészen konkrét elképzelésekkel, elvárásokkal rendelkezik potenciális munkahelyét illetően.
