A klímabarát hűtés lassíthatja a felmelegedést
A klímaváltozás iróniája gyakran kegyetlen. Felmelegedő világunkban például a légkondicionálás és a hűtés iránti igény robbanásszerűen nő. Az egyre több légkondicionáló berendezés fokozza a felmelegedést a hozzájuk szükséges hűtőközegek és az áramfelhasználás miatt.
Globális szinten a hűtés a csúcsterhelés alatti áramigény felét teszi ki a meleg évszakban, amely egyre hosszabbá és hosszabbá válik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az ENSZ Környezetvédelmi programjának (UNEP) új jelentése – a szükséges adatokat összegyűjtő csapat társelnökei voltunk – azt mutatta ki, hogy technikailag és gazdaságilag is megvalósítható az energiahatékony, klímabarát hűtésre való átállás.
Ennek során olyan hűtőközeget használnak, amely kisebb veszéllyel jár a felmelegedés szempontjából.
A hűtőközegek és az energiahatékonyság szempontjából legjobb elérhető technológiák alkalmazásával 460 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne elkerülni 2060-ra – ez a mennyiség nyolcévnyi globális üvegházhatásúgáz-emissziónak felel meg.
A „szuperszennyező” hűtőközegek, mint például a hidrofluorkarbonok (HFC-k) kiiktatása, illetve a hűtési berendezések energiahatékonyságának növelése döntő fontosságú.
Máskülönben az ezen szektor okozta emisszió egyedül lefedné azt a fennmaradó „karbonbüdzsét”, amellyel a globális felmelegedés növekedésének mértéke a „biztonságos”, 1,5 Celsius-fokos szinten maradhatna az iparosodás előtti szintekhez képest.
Ebben a kérdésben a montreali jegyzőkönyv, a legsikeresebb környezetvédelmi szerződés adhat inspirációt. Az 1987-ben megalkotott és 1989-től hatályos szerződés sikeresen kezelte a globális légkört érő első nagy fenyegetést:
a klorofluorkarbon hűtőközegek és a hozzájuk kapcsolódó gázok a Földet védelmező ózonréteget pusztították.
Emellett a montreali jegyzőkönyv a klímafenyegetés csökkentése terén többet tett, mint bármely más megállapodás – akkora mértékű felmelegedést akadályozott meg, mint amekkorát a 20. században kibocsátott összes szén-dioxid okozott, ami a teljes felmelegedés feléért felel.
Ezek a fluortartalmú gázok szintén erőteljes üvegházhatású gázoknak – a klíma szuperszennyezőinek – tekinthetők, amelyeknek ezerszer nagyobb felmelegedést okozó erejük van molekulánként, mint a szén-dioxidnak.
Ezek kiiktatásával a montreali jegyzőkönyv nem csak az ózonréteg újraépülését segítette elő, jelentősen lassította a klímaválság folyamatát is.
A montreali jegyzőkönyv legutóbbi kötelező érvényű intézkedése a 2016-os kigali módosítás volt, amelynek célja a leginkább hűtőközegként alkalmazott HFC-k kivezetése, illetve az, hogy 2100-ra 0,5 Celsius-fokkal csökkenjen a felmelegedés. A módosítás kezdeti menetrendje biztosítja, hogy ennek a célnak mintegy 90 százaléka teljesüljön.
A kigali módosítással a montreali jegyzőkönyv közel 200 aláírója (beleértve minden ENSZ-tagot) felismerte, hogy mennyire fontos a légkondicionálók és más hűtési berendezések energiahatékonyságának fejlesztése a HFC-kről más, klímabarátabb hűtőközegekre történő áttérés folyamatában.
A hatékonyságnövekedés az évszázad közepére több mint megkétszerezheti a kigali módosítás éghajlatot érintő, kedvező hatásait, miközben az energiatermelés és -továbbítás költségeit 3 ezermilliárd dollárral csökkenti.
A hatékonyságnövekedés emellett csökkenti a fogyasztók havi áramszámláját, munkahelyeket hoz létre a hatékonyabb berendezések beüzemelése, fenntartása révén, illetve csökkenti a légszennyezést, védi az egészséget és a mezőgazdasági termelékenységet.
A hűtőberendezések iránti kereslet hatalmas mértékű növekedése azt jelenti, hogy gyorsan kell cselekedni.
Jelenleg mintegy 3,6 milliárd légkondicionálót, hűtőgépet és egyéb hűtést szolgáló készüléket használnak világszerte. A világ hűtési igényeinek fedezéséhez ez a szám több mint a háromszorosára, 14 milliárdra fog nőni 2050-re.
A hűtéshez való hozzáférés már vezető klíma- és társadalmi igazságossági kérdéssé vált szerte a világban, különösen sok ázsiai, afrikai és dél-amerikai országban. Az indiai háztartásoknak például csupán 7-9 százaléka rendelkezik légkondicionálóval, szemben a kínai 60 és az amerikai 90 százalékkal.
Egyedül az indiai kereslet a következő évtizedekben több mint egymilliárddal fog nőni. Ez idő alatt döntő fontosságú lesz annak biztosítása, hogy a hűtést kevésbé szennyezővé tegyük. A költségek csökkentése, ahogy azt India tette az innovatív, tömeges beszerzési programjával, szintén kedvező hatással jár majd.
Bátorítást kell kapnunk abból a sikerből, amelyet a montreali jegyzőkönyv az ózonréteg helyreállításában elért, és abból, hogy minden más intézkedésnél jobban csökkentette az üvegházhatású gázok okozta felmelegedést.
Minden országnak kezdeményezéseket kell indítania a hűtés hatékonyabbá tétele érdekében, és azért, hogy a fogyasztók számára megfizethetőbbé váljanak. Legsürgetőbb azonban az, hogy figyelembe vegyük a legújabb ismereteket a bolygó érzékenységéről, és felismerjük, hogy gyors intézkedések nélkül a kontrollálatlan klímaváltozást jóval nehezebb lesz megakadályozni.
Copyright: Project Syndicate, 2020
www.project-syndicate.org
