Miért fontos Kína Európának?
Az utóbbi években látványos geopolitikai átrendeződés indult a világban. Hírekben, elemző cikkekben gyakran találkozunk a deglobalizáció, a vámháború, a kereskedelmi háború kifejezésekkel, majd a pandémia óta újabb címszavak robbantak be a világpolitikába: globális értékláncok rövidülése, beszállítói hálózat diverzifikálása, befelé fordulás, új hidegháború. Ezek a szavak mind arra utaltak, hogy a globális gazdasági tér átalakul, és felerősödött a nagy szereplők közti világgazdasági újrapozicionálás. Az új hidegháború a világ két nagyhatalmi és gazdasági erőterének, Kínának és az USA-nak a gazdasági háborújáról szól. Az Európai Unió harmadik nagy szereplőként kimaradt a nagyhatalmi játszma aktív alakításából, de az új helyzetre reagálnia kell. Történelmileg erősek az
európai politikai-gazdasági kapcsolatok az Amerikai Egyesült Államokkal, így felmerül a kérdés: miért fontos
Európának gazdaságilag Kína az új globális világtérben?
Kína a pandémia során Európa kulcspartnerévé vált. A vírus miatti védekezés először Kínában, majd Európában is a termelői és gazdasági aktivitás idei csökkenésével járt együtt. Ez a globális beszállítói láncok miatt mind az egészségügyi eszközök és termékek, mind az ipari termelés vonatkozásában súlyos ellátásbiztonsági kérdéseket vetett fel. A gazdasági visszaesés ellenére a kiszolgáltatott helyzetben az első fél évben nőtt a legnagyobb európai kikötők forgalma, továbbá 41,7 százalékkal nőtt a vasúton szállított konténerek száma éves összevetésben. Emellett mindkét irányba folytatódtak a tőkebefektetések. A pandémia felerősítette a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.
Kína gazdasági és technológiai értelemben gyorsulva hagyja le Európát.
A növekedési ráták tekintetében Kína fölényét az utóbbi tíz év átlagában nem kell hangsúlyozni. Az IMF előrejelzése szerint 2024-ben már Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, India a harmadik, ami Ázsia felemelkedését mutatja. Elgondolkodtató, hogy az idén a beérkező nagyfrekvenciás adatok szerint a világon egyedül Kína volt képes a gyors V alakú kilábalásra. Az USA-ban és Európában is elnyúló, fokozatosabb kilábalás látszik. A V alakú kínai kilábalás jól mutatja a professzionális és hatékony pandémiás válságkezelést, másrészt a kínai gazdaság alkalmazkodóképességét az új technológiáknak köszönhetően. Kína a mesterséges intelligenciában, az elektromos autók fejlesztésében, az 5G-technológiában,
a kiberbiztonságban, a robotikában és a biotechnológiában is nagyon előrehaladott technológiákat fejlesztett. Ezekben az iparágakban már egyértelműen az USA első számú kihívója, és Európa elmaradt tőle. Európa oldaláról tehát bőven sorolhatók kooperációs lehetőségek és érvek a kapcsolat erősítésére.
Európa magasan kiemelkedik a világon a zöldpolitikában és -megoldásokban. Hszi Csin-ping kínai elnök szeptemberben bejelentette, hogy Kína négy évtized alatt karbonsemlegessé válik. A zöldmegoldásokban és a fenntartható fejlődés technológiáiban Európa előrébb jár Kínánál. Az ENSZ környezetvédelmi programja által használt globális zöldgazdasági index legfrissebb, 2018-as rangsorában a legjobb helyezéseket sorra európai országok foglalták el, Kína a 30. helyen állt. Zöldiparágakban Európa számos országa világvezető, így a fenntarthatósági politikában Kína számíthat az
európai technológiákra és megoldásokra a kooperációban.
Eljött Eurázsia korszaka, amelyben az EU–Kína-viszony kulcsfontosságú és mindkét fél számára profitábilis, hosszú távú kapcsolat lehet. Középtávon az EU pandémiás kilábalási csomagja és a 2021–2027-es költségvetés, míg kínai oldalon a 14. ötéves terv költségvetése (2021–2025) ad lehetőséget a kapcsolatok további mélyítésére. Az USA protekcionistább hangvétele miatt az EU-nak kiegyensúlyozottabb stratégiára van szüksége az új világrendben. A Kínával folytatott európai együttműködés eredményessége meghatározó fontosságú az EU és Magyarország jövőbeni versenyképessége szempontjából is.
