A cafeteriaelemek, vagyis – szűken értelmezve – a béren kívüli juttatások köre mindig is a személyi jövedelemadó dinamikusan változó területe volt. Évről évre nagy érdeklődés övezte az új szabályokat, a felkészülés, átállás sok feladatot adott a munkáltatóknak és a tanácsadói szakmának is. A 2019-es év ebben alapvető változást hozott. Jelentősen leszűkült a juttatások köre, így
a legtöbb munkáltatónál a cafeteria egyet jelent a SZÉP-kártya-juttatásokkal.
Mára állandósulni látszik a rendszer, az állóvizet időről időre csak az adóterhek módosulása kavarja fel – ez azonban a közelmúltban elég gyakran bekövetkezett. 2020-ra és 2021-re ez fokozottan igaz: mire tisztázódott, hogy a pandémia miatt tavaly év közben bevezetett, megemelt SZÉP-kártya-limitek és a szociális hozzájárulási alóli mentesség további fél évig él, már itt is van az újabb váratlan fejlemény. A szakképzési hozzájárulás újraszabályozása következtében – szándékoltan vagy sem – úgy tűnik, immár ez az adónem is terheli a szokásos cafeteriajuttatásokat.
A cafeteria-rendszer régóta fontos és népszerű, kedvezményes adózású kiegészítő eleme a munkavállalók javadalmazásának, amelynek döntő többségét a béren kívüli juttatások adják. Emellett, a juttatási formák változatossága okán, korábban stabilan idetartoztak a munkabérnél még mindig kedvezőbben adózó, úgynevezett egyes meghatározott juttatások, mint például az alszámlalimiten felüli SZÉP-kártya-juttatás. A cafeteriacsomag gyakran kiegészül még bizonyos adómentes juttatásokkal, bár ezek köre ma már csak töredéke a korábbinak (egyebek mellett a bölcsődei, óvodai ellátás, a sport- és kulturális belépők).
Új időszámítás vette ugyanis kezdetét 2019-ben:
mivel mind az egyes meghatározott juttatások, mind az adómentes cafeteriaelemek számát rendkívüli mértékben csökkentették (ekkor került ki a rendszerből például a nagyon népszerű lakáscélú és a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás), ezáltal erőteljesen a felé terelték a rendszert.
Ezt követően „már csak” az adóterhelés változott – gyakran.
Amivel az idén számolni kell, az az, hogy a koronavírus második hulláma miatt kitolták a tavaly tavasszal átmenetileg bevezetett kedvező szabályokat az idei év első felére is. Vagyis 2021. január 1. és június 30. között a „normál” keretnél magasabb összeghatárok alapulvételével utalhat a munkáltató a SZÉP-kártyára béren kívüli juttatás címén, és a szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni.
A tájékoztatója megerősítette, hogy a SZÉP-kártya adókötelezettségét a kifizetés pillanatában hatályos szabályok alapján kell elbírálni, tehát a dolgozóknak június 30-ig kedvező adózás mellett utalható akár 800 ezer forint a SZÉP-kártyára, és emiatt a második fél évben sem keletkezik további adókötelezettség – feltéve, hogy a munkaviszony egész évben fennáll. A kedvező adózás miatt felmerülhet egyesekben olyan bűnös gondolat, hogy a bónuszokat, prémiumokat is inkább SZÉP-kártyán fizetnék ki. Nekik rossz hírünk van: erre nincs jogszabályi lehetőség.
A másik lényeges változással kapcsolatban talán nem túlzás állítani:
meglepetésként érte a szakmát is, hogy 2021. január elsejével az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat (például a reprezentációs kiadásokat vagy a SZÉP-kártya összeghatárok feletti feltöltését) is terheli.
De hogy került a csizma az asztalra? Vélhetően nem szándékosan, ugyanis ez az adónem teljesen idegen a külön adózó jövedelmek közé tartozó béren kívüli juttatásoktól és az egyes meghatározott juttatásoktól. Ugyanakkor a lavina elindításához elég volt egy jogalkotási egyszerűsítés, amely szerint a szakképzési hozzájárulás alapja az év elejétől egyenlő a szociális hozzájárulási adó alapjával.
Az új szabályokat olvasva könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy 2021 első felében – hasonlóan a szociális hozzájárulási adóhoz – a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni a béren kívüli juttatások után. Úgy tudni azonban, hogy a hivatalos álláspont szerint az új szabályok szövegezéséből az vezethető le, hogy már 2021. január 1-től fennáll a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége a béren kívüli juttatások után is. Az a biztonságos eljárás tehát, ha – egy ezzel ellentétes hivatalos állásfoglalás vagy jogszabály-módosítás elfogadásáig – a munkáltatók megfizetik a szakképzési hozzájárulást.
Szakértőink véleménye szerint üdvözlendő a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére az adóterhek mérséklése, ahogyan a limitek megemelése is. Ugyanakkor a tört időszakra szóló, utolsó pillanatban bejelentett változások a szokásos ügymenetet rendkívüli módon megbonyolítják. A munkáltatók jellemzően egész adóévre terveznek, illetve nyilatkoztatják a munkavállalókat. Mindenképpen szerencsésebb lenne tehát, ha az enyhítéseket az egész 2021-es adóévre kiterjesztenék. Emellett
a munkáltatók jellemzően nem élnek a megemelt, 800 ezer forintos keretösszeggel.
A SZÉP-kártya keretösszegének emelése helyett talán érdemes lett volna megfontolni a munkáltatói lakáscélú támogatás (lakáshitel-hozzájárulás) újbóli adómentessé tételét.
Végezetül a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bizonytalanság feloldása mindenképpen megoldandó feladat az illetékes minisztérium számára, hiszen feltehetően nem egy burkolt adóemelés volt a jogalkotó célja.
