Vélemény

Meddig tarthat a kamatemelés?

Jövő nyárra akár 2,1 százalékig is felkúszhat az alapkamat, de lehet csak a befektetők értékelik túl az elhangzottakat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi, 30 bázispontos alapkamat-emelése (0,9 százalékra) csupán a kezdőrúgás volt egy egyelőre bizonytalan intenzitású kiigazítási sorozatban, a piac most azt találgatja, hogy az kordában tartásához pontosan mit is lehet a folytatás.

Főleg, hogy a várakozásokkal ellentétben nem negyedéves, hanem annál gyakoribb lépésközegben, havi szinten reflektálhat a beérkező adatokra a jegybank.

A piac az év eleje óta várta a keddi döntést, a jegybankárok a közelmúltban ezt többé-kevésbé sikeresen elő is készítették, ezért a mostani emelés mértéke, illetve az egyhetes betéti kamatnak az alapkamat szintjére történő felhozása, majd az eszköz parkolópályára tétele már nem is okozott meglepetést.

Az már annál inkább, hogy a korábbi értelmezésekkel szemben nem negyedéves ritmusban, vagyis az inflációs jelentésekhez kötve, hanem kifejezetten havi rendszerességgel, a még gyakoribb makrogazdasági adatfolyamhoz igazítva képzeli el a szigorítási ciklust az MNB.

Miért lehetséges ez? Túlságosan megijedtek volna a döntéshozók?

Avagy a rendkívüli körülmények között robbanásszerűen újrainduló globális gazdasági környezetben egészen egyszerűen ilyen mértékű óvatosságra van szükség?

Az adatok, valamint a járvány jellegéből és lefolyásából fakadó esetleges további kockázatok miatt mindkét megközelítés indokolttá teheti a megszokottnál nagyobb proaktivitást.

A hivatalos kommunikáció szerint addig tart a kiigazítás – amelynek ütemezése és mértéke tehát az egymillió dolláros kérdés –, ameddig az infláció a monetáris politika horizontján fenntartható módon nem tér vissza a 3 plusz-mínusz 1 százalékos jegybanki középtávú célsávba.

Hogy ez mikor következik be, azt a jegybanki endogén kamatpálya tükrözi csupán, amelyet a piac érthető okokból nem ismer.

A kedden megismert jegybanki előrejelzések szerint az infláció az év hátralevő részében még a célsáv felett alakul,

idén évi 4,1 százalékos átlagot eredményezve, jövőre azonban ismét lejjebb mehet, és az éves átlag 3,1 százalékra süllyedhet.

Ezek egyébként a 2021‑es 6,2 százalékos, illetve 2022-es 5,5 százalékos GDP-prognózisokhoz képest még kifejezetten visszafogott becslések.

Vagyis az inflációs várakozások körül a kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak, amit amúgy a jegybank sem vitat.

A szigorítás – feltéve, hogy a gazdasági környezetben jelentős változások a most gondoltakhoz képest nem lesznek, beleértve a jelenlegi 350 körüli ­euró-forint árfolyamszint állandósulását is – legalább egy negyedévig eltarthat, de akár ennél tartósabb, két-három negyedéves is lehet.

Fotó: Shutterstock

Kérdés persze, hogy mennyire lesz agresszív a jegybank, illetve hogy a beépült kamatpiaci várakozásokat milyen mértékben kell hogy kiszolgálja.

A piaci konszenzus az idén 4,1 százalékos, jövőre a jegybankinál magasabb, 3,3 százalékos inflációt vár.

Ebből kiindulva a legtöbb forgatókönyv nem csupán a harmadik negyedévre korlátozódó, hanem legalább az év végéig tartó kamatemelési sorozatot feltételez.

A bankközi piaci árazások alapján az alapkamat és az effektív piaci kamatláb (háromhavi Bubor-kamat) szeptemberben már 1,5 százalék, decemberben 1,8, jövő nyáron pedig akár 2,1 százalék körül alakulhat, ami a harmadik negyedévben praktikusan 3 × 20 bázispontos, a negyedikben további 3 × 10 bázispontos, jövőre még újabb, legalább 30 bázispontos emeléssel járna.

A hazai kamatkörnyezet legutóbb az elmúlt évtized első felében állt ilyen magasan, vagyis

rendkívül izgalmas hónapok elé nézünk,

miközben a 2019-es kibocsátási szintet már jó eséllyel a harmadik negyedévben elérő hazai gazdasági teljesítmény inflációgerjesztő farvizén találgatjuk, hogy valóban indokolt-e az ilyen mértékű óvatosság a monetáris tanács részéről, avagy ezúttal is csak az elemzők és a befektetők értékelik túl az elhangzottakat, ahogyan erre korábban egyébként már többször láttunk példát.

Nem lenne meglepő, ha megint az utóbbiról lenne szó.

alapkamat Magyar Nemzeti Bank (MNB) forint forintárfolyam infláció kamatemelés
Kapcsolódó cikkek