Vásárlóként többnyire evidenciaként kezeljük, hogy az eladásra kínált termékek biztonságosak. Megbízunk a kezelési útmutatók pontosságában, abban, hogy megalapozottan került a termékre a CE jelölés, és fel sem merül bennünk, hogy kedvenc karácsonyfafüzérünk vagy hajszárítónk esetleg áramütés-veszélyes lehet, ahogyan az sem, hogy a gyerekek játékainak könnyen leszakadó apró részei vagy a bébiruhák hosszú zsinórjai fulladásveszélyesek, a műanyag kisgyermekjátékokból kioldódó ftálsavészterek pedig egészségkárosítók.
Szerencsénkre azonban a veszélyes termékek kiszűrésében uniós viszonylatban is jók vagyunk,
szorosan együttműködve a vámhatóságokkal, a hazai fogyasztóvédelmi hatóságok évek óta dobogós helyen végeznek az úgynevezett RAPEX-rendszerbe felvitt bejelentések számát illetően, jelentősen hozzájárulva ezzel a teljesítménnyel más tagállamok fogyasztóinak védelméhez is.
Ebbe az uniós adatbázisba kerülnek be az egyes tagállami laborvizsgálatok eredményei alapján a fogyasztók egészségét, testi épségét súlyosan kockáztató termékek azonosítási adatai, így minden uniós tagállam hatóságai azonnal láthatják, és nem szükséges az ismételt bevizsgálás, hanem
azonnal megtiltható a forgalmazásuk, elrendelhető a visszahívásuk a fogyasztóktól.
Legalábbis akkor, ha a forgalmazók, importőrök és gyártók a hatósági felhívás után vagy akár az egymásnak leadott jelzések alapján önként nem hajlandók azonnal cselekedni.
A súlyosan kockázatos termékektől eltérően, ha a laborvizsgálat eredménye szerint „csak” kicsi vagy közepes a kockázat, az adott veszély jellegétől függően elégséges lehet, ha a terméken pótlólagosan figyelemfelhívó tájékoztatást szerepeltetnek, vagy kibővítik a használati és kezelési útmutatót, amelyből a termék használatával járó veszélyek jellegét, mértékét pontosabban megismerheti és ezáltal elkerülheti a felhasználó.
Bár a vállalkozások többnyire önként megteszik a szükséges korrekciós intézkedéseket,
a magyar fogyasztóvédelmi törvény kétmilliárd forintos plafonnal pénzbírság kiszabására is feljogosítja a hatóságokat,
akik szükség esetén a forgalmazói lánc minden szereplőjét „végigbüntetik” az arányosnak és hatékonynak vélt összegű bírságokkal.
Mert bár a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról, az importőr és a forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja, vagy a rendelkezésére álló információk, szakmai ismeretek alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.
Sőt az Európai Unió 2019/1020-as piacfelügyeleti rendelete, amely július 16. napjától minden tagállamban, így hazánkban is közvetlenül alkalmazandó, két fontos újítást is tartalmaz, egyrészt a logisztikai szolgáltatókat is bevonja a termékbiztonságért felelős vállalkozások körébe, másrészt
feljogosítja a piacfelügyeleti hatóságokat, hogy szükség esetén az olyan honlapokat vagy honlaptartalmakat és alkalmazásokat is blokkolják vagy letiltsák, amelyeken súlyosan veszélyes terméket érhetnek el a felhasználók.
Az uniós piacfelügyeleti rendelet egyébként a tagállamok feladatává teszi, hogy a hatóságok biztosítsák a megfelelő személyzeti és felszerelési hátteret, amire a fogyasztóvédelmi hatóságok idei évre előírt vizsgálati programja szerint is bőven szükség van, hiszen tucatnyi termékkategóriában – a többi között a villamossági termékek, játékok, napszemüvegek, iskolaszerek és építési termékek esetében is – végeznek laborvizsgálattal egybekötött termékbiztonsági ellenőrzéseket, ami nemcsak rájuk, hanem az ITM által működtetett laborokra, nevezetesen a Mechanikai és Villamos Laboratórium, valamint az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium csekély létszámú szakembercsapatára is óriási munkaterhet ró.
Ők készítik el a hatósági intézkedésekhez nélkülözhetetlen termékbevizsgálásokat, kockázatértékeléseket, szakvéleményeket és laborvizsgálati jegyzőkönyveket, jelentősen hozzájárulva a napi biztonságunkhoz.
Zárszóként pedig annyit, hogy nem csak gyártóként érdemes jobban odafigyelni a termékbiztonsági megfelelésre, hiszen
a termékbiztonság jogi hátterén – valójában mindannyiunk biztonsága érdekében – komoly szigorításokat vitt végig a jogalkotó.
